Közvetlen kapcsolat teremthető a túlvilággal: végső bizonyíték egy másik létsíkra!
Videó és hangok a túlvilágról: ma már nem lehetetlen, sőt, egy mindent eldöntő kísérletsorozatban igazolták egy másik valóság “átszűrődésének”.
Ennek a bejelentésnek nagy hordereje van, noha a mainstream tudomány még mindig vaskalaposan ragaszkodik a materiális nézeteihez.
A dolog pikantériája azonan az, hogy most épp tudományos bizoynítékokkal sikerült altáámasztani a túlvilág minden kétséget kizáró létezését.
Ez pedig paradigmaváltást hozhat a teljes para-kutatásban.
“A 8000 éves írott történelem során első alkalommal most már teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy az elménk, az emlékeink, a személyiségünk és a lelkünk túléli a fizikai halált.” George Meek
Körülbelül 1980 óta állítják pszichikus kutatók, hogy halott emberekkel léptek kapcsolatba rádión, telefonon, televízión, üzenetrögzítőn, faxon és számítógépen keresztül.
Ezt a jóval kiterjedtebb és legújabban hang kapcsolatot hívják Műszeres Transzkommunikációnak (ITC) vagy Bővített ITC-nek, illetve Transzdimenzionális Kommunikációnak. Alaposan bizonyítható, hogy a kapcsolatteremtés megismételhető, és szerte a világon több laboratóriumban megtörténik, és közeli tudományos vizsgálatnak vetik alá a jelenséget.
Mark Macy, az Amerikai Folytatódó Élet Kutató Alapítvány aktivistája, és a terület vezető kutatója szerint:
“A kutató laboratóriumok Európában hosszabb, kétirányú kommunikációról számolnak be szellem kollégáikkal szinte naponta, széleskörű információkat kapnak telefon üzenetrögzítőkön, rádiókon és számítógépes nyomtatott anyagokon keresztül.”
Videó képeket kapnak a televízióikon, melyek embereket és helyeket mutatnak a szellemvilágokban.
Ennek eredményeként a történelem során először mi is láthatjuk a közvetlen bizonyítékát, hogy milyen is valójában azt élet azt követően, hogy elhagyjuk a fizikai testet (Continuing Life Research, Contact, Volume 1 #96/01).
Egy tizenhárom perces telefonhívás
1994-ben Luxemburgban, Németországban, Brazíliában, Svédországban, Kínában és Japánban végzett transzkommunikációs kísérletek során paranormális telefonhívásokat kaptak Dr. Konstantin Raudive-től, az EVP (Elektronikus hang jelenség) híres úttörő kutatójától, aki 1974-ben hunyt el.
Jelentés állapította meg, hogy ezeket a hívásokat szalagra rögzítették, és hangszakértők elemezték. A hívások azóta is folytatódnak, és az egyik kétirányú beszélgetés 1996-ban Dr. Konstantin Raudive és Mark Macy között tizenhárom percig tartott.
A néhai német EVP kutató Hanna Buschbeck jelent meg a tévében a kutatóknak
Műszeres Transzkommunikációs Nemzetközi Hálózat tudósai a következőket kapták a túlvilágról:
Képeket emberekről és helyekről a túlvilágon a televízióban, amely akár egyértelműen a képernyőn maradt legalább néhány képkocka erejéig, vagy amelyek folyamatosan álltak össze egy elég egyértelmű képpé több képkockában.
Szöveg és/vagy képfájlokat emberektől a túlvilágról, amelyek a számítógép memóriájában jelentek meg, vagy lemezre illetve hasonló írható adathordozóra ültették azokat.
Szöveget és/vagy képeket emberekről és helyekről a túlvilágon fax üzenetek formájában.
Az ilyen kapcsolatok, melyek több mint 10 év alatt jöttek létre európai kísérletezők és tudósok révén szerte a világon 1995-től egészen 1997-ig, a modern kutatók számára hihetetlen tisztaságú betekintést adnak a halál utáni életbe.
Mostanra a megbízható tanúk kiterjedt csoportja által összegyűjtött bizonyítékok – köztük neves tudósok, fizikusok, mérnökök, elektronikai technikusok, orvosok, tanárok, adminisztrátorok, lelkészek, sikeres üzletemberek – kétségtelenül meggyőzték azokat, akik rendszeresen vizsgálják az EVP és ITC jelenségeket. A világ különböző részeiről származó bizonyítékok következetessége elsöprő erejű.
A brazil csapat
Az egyik vezető kutató ezen a területen ma Sonia Rinaldi, aki a legnagyobb ITC társaságot vezeti Brazíliában, melynek közel 700 tagja van. Nemrég jelentette be, hogy új kapcsolatokat sikerült létrehozni számítógép, üzenetrögzítő, telefon és videokamera segítségével.
Nyilvános üléseken Brazíliában és az Egyesült Államokban nagyszámú taggal és látogatóval képesek voltak közvetlen válaszokat kapni szeretteiktől a szellemvilágból.
Munkája tudományos kontrollon alapul, és Brazília legismertebb egyeteme, a Sao Pauloi Egyetem által kiadott tudományos nyilatkozatokkal rendelkezik.
Az 1980-as években a kutatók különböző országokban képesek voltak képeket fogadni “halott” szeretteikről televízió képernyőkön keresztül. 1985-ben Klaus Schreiber Nyugat-Németországban kidolgozta annak a módszerét, hogy televíziós képet kapjon olyan személyekről, akik már meghaltak. KÉP !!!!!!!
A képcső egy “optoelektronikai visszacsatolási rendszerrel” rendelkezett.
Sok esetben történt személyek pozitív azonosítása hang kommunikáció kíséretében, köztük audio-video kapcsolat elhunyt családtagokkal. Schreiber munkáját szorosan felügyelte a tapasztalt kutató, Senkowski professzor, és a korábban szkeptikus Rainer Holbe a Radio Luxemburgtól. Mindketten személyesen ismerték Schreibert, és meg voltak győződve arról, hogy az eredményei valósak.
Ugyanabban az időben Luxemburgban Maggy és Jules Harsch-Fischbach képeket kapott a televízió képernyőjén, miután korábban azt mondták nekik, hogy várják őket egy ITC audió kommunikációra. Jelen volt Senkowski professzor és felesége, Resch professzor és George Meek. Ezek a képek azonos minőségűek voltak, mint amelyeket Schreiber rögzített.
Egy férj és feleség pár, akik Luxemburgban dolgoztak 1985 és 1988 között, túlvilági segítőkkel kifejlesztettek két elektronikus rendszert, amelyek lényegesen megbízhatóbbak és megismételhetőbbek lettek, mint a korábban kifejlesztett rendszerek.
Jules és Maggie Harsch-Fischbach 1987-ben azt állította, hogy számítógépes kapcsolatot hoztak létre, amely lehetővé teszi technikai kérdések feltevését a túlvilági lényeknek a gondosan mérlegelt válaszok nagy sebességű kinyomtatásával. Szintén 1987-ben jó minőségű TV képsorokat kaptak tapasztalt kutatók jelenlétében. (Locher és Harsch-Fischbach 1997)
1993-ra a túlvilágot kutató csoport képes volt hozzáférni számítógépek merevlemezén hagyott részletes, számítógéppel beolvasott képekhez, valamint több oldalnyi szöveghez.
A számítógéppel beolvasott képek jóval részletesebbek voltak, és kevésbé voltak kitéve a torzításnak, mint a videó képek esetében. A kutatók a mi dimenziónkban kérdéseket tudtak feltenni társaiknak a túlvilági dimenzióban, és válaszokat kaptak telefonon, rádión, televízión, számítógépen vagy faxon keresztül. (Kubris és Macy 1995: 14; Locher és Harsch-Fischbach 1997).
Egy szellemi entitás első színes televíziós képéről először 1995 októberében számoltak be egy számítógépes kapcsolattal együtt, amikor egy német kutató Aldof Homes kényszerítő vágyat érzett, hogy egy kísérletet végezzen a színes tévéjével.
Paranormális videó képeket szokott kapni a fekete-fehér tévékészülékére, de miután szellem kollégái telefonon előzetesen értesítették, a kutató ezúttal csak a színes tévéjét kapcsolta be, és a képcsőre irányította a kameráját. Abban a pillanatban a svéd Friedrich Jürgenson – korai EVP kísérletező, aki 1987-ben hunyt el – képe jelent meg a képernyőn, és ott is maradt 24 másodpercig.
Egy hangos, reccsenő zajt hallott a másik szobából, és felkelt, hogy megvizsgálja, miután sikertelen hang kapcsolat kísérlet történt a televíziós képpel együtt.
A szomszéd szobába belépve felfedezte, hogy a számítógépe paranormális módon bekapcsolt, és a képernyőn egy neki szóló gépelt üzenet volt olvasható: “ez Friedel Svédországból. Küldök neked egy önarcképet…” (Mark Macy)
Azóta a jelenséget napjainkban is sikerült igazolni.
Sőt, állítólag vannak tudományos kutatások, olyanok, melyeknek a létezését sem verik nagy dobra.
A CERN kutatóközpontjáról régóta keringenek olyan pletykák, melyek szerint más világok létezésére is találtak “odalent” bizonyítékot, és hogy valójában kaput akarnak nyitni erre a párhuzamos de magasabb létsíkra, mert úgy gondolják, hogy talán maga a túlvilág lehet.
Mit gondoltok?
Tényleg egy paradigmaváltást hozhat ez az egész?
