Magyar professzor kongatja a vészharangot az akkugyárak miatt: az egész ország méregben fog fuldokolni?!
Ha igaza van , akkor végső pusztulás előtt vagyunk és minderről hallgatnak, vagy ami még rosszabb: a vezetés maga sincs tisztában a veszéllyel.
Egy eléggé ijesztő dolog látott napvilágot, ami ha valóban így van – márpedig egy tudományos háttérrel rendelkező szakavatott ember szájából hangzik el – akkor kezdhetünk aggódni.
Az akkugyárak működése során nem feltétlenül csak önmagában a víz felhasználásukkal lesz probléma az egyébként is egyre inkább kiszáradó országunkban.
A lítiumion-akkumulátorok gyártásakor keletkező hulladék kritikus problémává válhat, amit azonnal kezelni kell, és ezeket legjobb lenne helyben megoldani
– jelezte az Indexnek dr. Kékesi Tamás.
A Miskolci Egyetem Anyag- és Vegyészmérnöki Karán már évtizedek óta különleges fémkinyeréssel és fémtisztítással foglalkozó professzor szerint az akkumulátor-újrahasznosító üzemekből sokra lenne szükségünk, annál is inkább, mivel így biztosítható, hogy környezetbarát legyen az akkumulátorgyártás.
A professzor rögtön eloszlatott egy komoly tévhitet is.
A sajtóhíreket olvasva talán senkinek sem az ugrik be a lítiumion-akkumulátorokról, hogy azok zöldek lennének. Pedig éppen ez a valóság, ugyanis a benne rejlő nagyon drága összetevők végtelenszer újrahasznosíthatók – jelezte lapunknak Kékesi Tamás.
Van, aki attól tart, hogy hegyekben áll majd a hulladék.
A professzor szerint a legveszélyesebb az lenne, ha nem használnánk az újrahasznosítás technológiáját, mert akkor valóban hegyekben állna a hulladék, vagy hosszú távolságokra kellene szigorú feltételek mellett szállítani.
Ez még a bázeli egyezménnyel sem egyeztethető össze, amely akár meg is tilthatja – megfelelő államközi egyezmények hiányában – a veszélyes hulladékok exportját.
Magyarországon pedig már négy helyszínen is folyik az akkumulátorgyártás, ezért gyakorlatilag kötelező is lesz gondoskodni a hulladékok megfelelő kezeléséről.
Magyarország a világ 4. legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után, hazánk gyártási kapacitása elérheti a 250 GWh-t, ezzel az európai szükséglet 35 százalékát leszünk képesek kiszolgálni.
Ez tény és való, azonban sok más szakember ikább tart az akkugyárakkal kapcsolatban az előírások be nem tartásától, be nem tartatásától.
Egy termőföldje van ugyanis a magyaroknak itt a Kárpát-medencében, és vízforrásaink is veszélyben lehetnek, ha valami nem az előírásoknak megfelelően történik majd.
Mérgektől epdig senk sme szeretne fuldokolni, pláne nem egy egész ország.
A gödi gyárnál ugyanis például valóban kimutattak szivárgó, magzatkárosító anyagokat.
És egyelőre semmi garancia nincs arra, hogy nem történik-e meg más helyeken, más szennyezési volumenben ez az egész dolog.
