Magyar tudósok szerint Figyelmeztető jel a Magyarországon kipattant 99 földrengés: a paksi Atomerőmű is veszélyben lehet?
Aggasztó előjelek Magyarország földkérge alatt. Veszélyben lehet az állítólagos törésvonalon elhelyezkedő Paks?
Aggasztó előjelek Magyarország földkérge alatt
Az elmúlt időszakban földrengések kisebb soorzata rázta meg Békés-megyét és térségét.
A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 földrengés pattant ki.
Ez valami sokkal nagyobb dolognak, katasztrófának az előjele is lehet.
Mi több, egyes feltételezések szerint elméletben még az sem kizárt, hogy kőzetlemezek kezdtek el összecsúszni és hamarosan egy nagyobb erejű földrengés pattanhat ki.
Ugyanakkor a szakemberk nagy része azt sem tartja kizártnak, hogy emberi tevékenység okozhatta a rengéseket.
Ennyi kipattanó rengés nem tipikus Magyarországon
A szakértő úgy fogalmaz, önmagában egy 4-es földrengés nagysága nem lenne szokatlan, mert 4 körüli magnitúdójú földrengések évtizedenként néhányszor előfordulnak hazánkban is, de a közel 100, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés nem tipikus Magyarországon. Hozzátette, az is furcsa, hogy a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 km közötti mélységben pattantak ki.
Veszélyben lehet a Paksi Atomerőmű?
Aszódi szerint az elmúlt napokban voltak politikai szereplők, akik egyből a paksi telephely biztonságát kérdőjelezték meg, „de le kell szögezni, hogy a Kondoros környéki rengéseknek nincs relevanciája a paksi telephely földrengésbiztonsága tekintetében.”
Ezek a rengések szerinte nem olyan földtani szerkezet mentén pattantak ki, ami miatt a légvonalban mintegy 150 km-re lévő paksi telephely megrázottságában új adat vagy információ keletkezett volna.
Ugyanakkor erről nem mindenki van meggyőződve:
„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – állítja Kurt Decker geológus a földtani kutatásról
–írja az átlátszó weboldala.
A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve.
Dr. Kurt Decker, a bécsi egyetem geológusa az Átlátszónak azt mondta, lényeges különbségeket találtak a földtani kutatási jelentés és az abból készült telephely biztonsági jelentés között, a törésvonalat jelenleg is aktívnak és kapabilisnek kell tekinteni, és reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál.
Emberi tevékenység is lehet
Több tudós említi a Corvinus projektet, amiben a cél a hazai szénhidrogén kitermelés fokozása.
A másik potenciális lehetőség, amivel érdemben foglalkozni kell, hogy több geotermikus energia projekt létesült vagy van éppen tervben a térségben.
Kiadták Magyarország várható földrengés térképét, életmentő lehet
A szakemberek nemrég kiadtak egy térképet arról, hogy hol várható nagy erejű földrengés Magyarországon.
A térkép országos skálán mutatja Magyarországon a fiatal és aktív törésvonalakat, a földrengések eloszlását és fészekmechanizmusát, a földrengés-veszélyeztetettség szempontjából legérzékenyebb területeket.
A térkép alapjául szolgáló modellt a földkéreg szerkezete, a korábbi földrengések által létrehozott törésvonalak és kéregmozgások alapján készítették el a szakemberek
– tájékoztatott a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet.
Egy-egy nagyobb földrengés beláthatatlan következményekkel járhat a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége miatt.
Ezért nélkülözhetetlen, hogy a kutatók tisztán lássák a nagyobb rengések okait, kialakulását, a tektonikai mozgások folyamatát és várható következményeit.
A múltban több, komoly pusztítást okozó földrengés is sújtotta az országot.
A Földrengés Kutató Intézet évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrál, ám ezek közül évente négy-öt olyan van, mely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz (2.5-3.0 magnitúdójú).
Jelentősebb károkat okozó rengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki.
– derül ki a Földrengés.hu oldaláról.
A statisztikai vizsgálatok alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengés Magyarországon átlagosan 40-50 évente fordul elő.
Ez pedig már éppen esedékes lesz egyes számítások szerint.
Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy még a mi életünkben bekövetkezhet egy ilyen nagyobb erejű rengés.
