Katasztrófa előtt állhatunk? “Reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál.” Az lehet mint Csernobilnál vagy Fukusimában
Komoly aggodalomra adhat okot egy jelentés. Tényleg veszélyben lehetünk?
„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról montta és amit az Átlátszó.hu is szemlézett.
A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve.
Dr. Kurt Decker, a bécsi egyetem geológusa az Átlátszónak azt mondta, lényeges különbségeket találtak a földtani kutatási jelentés és az abból készült telephely biztonsági jelentés között, a törésvonalat jelenleg is aktívnak és kapabilisnek kell tekinteni, és reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál.
Vagyis lényegében az osztrák környezetvédelmi hatóság szerit is födlrengés veszélys a paksi atomerőmű telephelye.
Geológiai és geofizikai vizsgálatok egész sorát kell elvégezni ahhoz, hogy kizárjuk az ilyen törésvonalak jelenlétét – nem könnyű kizárni őket, mert az ilyen erős földrengések ritkák.
Azonban ha bekövetkeznének mégis, annak beláthatatlan következményie lehetnek.
Végső soron és legrosszabb esetben akár egy második Csernobil vagy Fukusima következhetne be.
Mindkét katasztrófa bár már-más okból robbant ki, olyan világszerte észlelhető környezeti pusztulást okozott, amihez talán semmi sem mérhető.
Ha a Pakson található erőmű rongálódna meg végzetesen, az ezrek, tízezrek halálával, és százezrek közvetett halálával járhatna.
Amikor 2017-ben nyilvánosságra került, hogy ez a törésvonal közvetlenül az erőmű alatt húzódik, a kutatást végző tudósok azt állították, hogy bár valóban van törésvonal, de az nem „kapabilis”.
“Egy kapabilis törésvonal képes megtörni a felszínt. A földrengés rázkódása mellett a földfelszín lépcsőzése vagy elnyírása, elvetése is megtörténhet, ezt nevezik kapabilis törésnek.
Ahogy mi olvastuk a geológiai jelentést, nem zárják ki a kapabilis törést, és van egy része a jelentésnek, ahol bemutatnak egy ásatást, egy 80 méter hosszú árok kiásását, a Duna legfiatalabb üledékeinek feltárását, amelyek kora 19-20 ezer év, és egyértelműen dokumentálták a töréseket, amelyek elérik ezeket a nagyon fiatal üledékeket.
Képekkel, profilokkal, geológiai leírásokkal bizonyítják, hogy ezek valóban olyan törések, amelyek 19-20 ezer évvel ezelőtt szakították fel a felszínt. Tehát azt gondolom, hogy a magyar tudósok tisztában voltak ezzel“
-tette hozzá a szakember.
i tehát a konklúzió?
Valamikor képes volt 19-20 ezer évvel ezelőtt elmozdítani a felszínt, és nagyon nehéz azt feltételezni, hogy van egy geológiai kapcsoló, és a törés most ki van kapcsolva, és soha többé nem mozdítja meg a felszínt.
Adódik tehát a fő kérdés: Ez tisztán jogi kérdés, vagy reális esélye van egy pusztító földrengésnek Pakson?
“Geológusként úgy gondolom, hogy reális a földrengésveszély Paksnál – ez a szakmai válaszom.
Amikor átolvastuk a Földtani Zárójelentést, 20-30 súlyos földrengésről találtunk bizonyítékot benne, amelyek mindegyike dokumentáltan az elmúlt 30 ezer évben történt a paksi régióban.
Ez földtani értelemben nagyon nagy földrengéssűrűség. Nincs okunk feltételezni, hogy ez a földrengés-tevékenység mostanra hirtelen megszűnt”
-jelentette ki a megkérdezett szakember az Átlátszónak.
