Misztikum

Megfejthették a Chupacabra rejtélyét: a legendás állatok vérét szívó dél-amerikai szörny ez lehet valójában

Évtizedek óta nyomoznak vele kapcsolatban.

Eleinte még az is felmerült, hogy egy humanoid laborkísérlet borzalmas eredménye, mások szerint egy földönkívüli faj az űrből.

A National Geographic is beszámolt a legújabb nyomozás eredményeiről…

Hirdetés

Az 1990-es években lehetett először hallani a létezéséről.

Dél-Amerika szerte egyre több faluból és kisebb településről jelentették, hogy egy ismeretlen vérszívó élőlény ritkítja a háziállatok állományát.

Rengeteg elmélet látott napvilágot arról, hogy mi is valójában a Chupacabrának elnevezett “szörny”.

A lény éjszaka volt aktív, és az állatok vérét úgy szívta ki mindig, hogy a megtalált tetemekben egyetlen csepp vért sem találtak egyik esetben sem a hatóságok.

Óriási nyomozás indult aztán a lény azonosítása végett.

Rengeteg kutatás és konkrét expedíciók indultak azért, hogy fényt derítsenek a Chupacabra legendájára.

A kétezres évek elején már az is felmerült, hogy a Chupacabra egy genetikai kísérlet eredménye lehet, valamiféle mutáns.

Mások viszont úgy gondolták, hogy egy földönkívüli életforma lehet…

Először Puerto Ricón adtak hírt az akkor még szürke színűnek, tüskés hátúnak, kétlábúnak és rövid szőrűnek leírt lényről.

Hirdetés

A chupacabra (a spanyol eredetű szó jelentése: „kecskeszívó”) mítosza azóta is él és formálódik. Végül is evolúciós alapon sikerült megfejteni a chupacabra öldöklésének okát.

A térségben honos prérifarkasokat ugyanis azokban az időkben súlyos rühesség támadta meg. A nagy fájdalmakkal, gyakran halállal járó bőrbetegségtől az állatok szőre kihull, bőrük megráncosodik.

Hajdan a tél hidege elpusztította a rühvel fertőződött állatot; ám ma már a globális éghajlat-melegedés miatt egyre kevésbé működik ez a kiválasztódási folyamat, így mind több rühes prérifarkas kerül az ember szeme elé.

„Aligha kell más magyarázatot keresnünk”

– jelenti ki Barry O’Connor, a Michigani Egyetem kutatója, az embert is megfertőző, viszkető bőrelváltozást okozó rühatka (Sarcoptes scabiei) szakértője.

Az atka befúrja magát a hám felső rétegébe, majd lerakott petéivel, illetve ürülékével gyulladásos folyamatot vált ki

– írja a National Geographic

Az ember kisebb-nagyobb kellemetlenségekkel megússza, a vadállatokat azonban el is pusztíthatja a rüh, mivel a másodlagos fertőzések miatt étvágyukat vesztik, és végül éhen vesznek.

A rühteória azt is megmagyarázza, hogy miért támad a beteg prérifarkas háziállatokra.

„A rühes állat legyengül, mind kevésbé tud vadászni, képtelen elejteni szokásos prédáját, ezért hát a könnyebb utat választja – a házi jószágot teríti le. Ami pedig a rühes vad vérszívó hajlamát illeti, az merő fantazmagória, alaptalan szóbeszéd”

– jelenti ki O’Connor.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.