Részvétét fejezték ki a családnak. Egyre több a hasonló eset, figyelmeztetnek a szakértők.
Meghalt az a tízéves kisfiú, aki szombaton került kórházba, miután egy ritka, halálos parazitával fertőződött meg
– írja a Vasárnap.com a pozsonyi gyermekkórház szóvivőjének keddi nyilatkozatára hivatkozva.
„Mindannyian rendkívül sajnáljuk, de a NÚDCH orvosainak és egészségügyi dolgozóinak maximális erőfeszítései ellenére sem sikerült megmenteni a fiú életét”
– jelentette be Dana Kamenická.
A hatóságok még vizsgálják, hogy a párkányi Vadas fürdőben fertőződhetett-e meg a kisfiú, ahol június elején úszótanfolyamon vett részt.
A betegséget okozó agyevő amőba rendszerint az orr nyálkahártyáján keresztül kerül be a szervezetbe, majd onnan viszonylag könnyen eljuthat az agyig.
A fertőzéshez arra van szükség, hogy az orrba, homloküregbe, arcüregbe fertőzött, nem steril víz jusson.
Az agyevő amőba ugyanolyan tüneteket okoz, mint a bakteriális eredetű gennyes agyhártyagyulladás. Ilyen a magas láz, hányinger és hányás, esetleg epilepsziás roham.
Jelenleg nincs gyógyszer a fertőzés kezelésére, a gyógyulási esély minimális.
Az elmúlt években egyre több olyan eset lát napvilágot, amelyek során extrém ritka, korábban csak trópusi régiókban előforduló kórokozók jelennek meg Európában is – köztük a halálos agyevő amőba.
A klímaváltozás következtében emelkedő vízhőmérséklet és a hosszabb ideig tartó nyári hőség ideális környezetet teremt ezeknek a mikroorganizmusoknak, amelyek a melegebb vizekben jobban szaporodnak, és hosszabb ideig túlélnek.
A fürdők, tavak és természetes vizek így már nemcsak felüdülést nyújtanak, hanem potenciális egészségügyi kockázatot is hordozhatnak.
A jelenség nem egyedi: az éghajlati átalakulás miatt egyre több olyan fertőző betegség jelenik meg a mérsékelt égövön, amely korábban kizárólag trópusi vagy szubtrópusi területekre volt jellemző.
A szakértők szerint az extrém meleg időszakok gyakoribbá válása, az alacsony vízszintek és a stagnáló, nem megfelelően fertőtlenített vízterek mind hozzájárulnak az ilyen fertőzések kockázatához.
A közegészségügyi rendszereknek sürgősen alkalmazkodniuk kell az új helyzethez: rendszeresebb vízminőség-ellenőrzésre, megelőző tájékoztatásra és figyelemfelhívó kampányokra van szükség, hogy elkerülhetővé váljanak a hasonló tragédiák.
