Megkongatták a vészharangot: Még a fémet is átrágja a rettegett bogár, ami hetek óta pusztít Pannonhalmán!
Ez nagyon durva…
Hetek óta rovarfertőzés pusztít a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában. Bár az irtás már zajlik, sőt lassan a végéhez is ér, egyelőre nem tudni, a 400 ezer kötetet számláló állomány mekkora része érintett, rongálódott meg.
Az „elkövető” a kenyérbogár, amely korábban csak az élelmiszeriparban volt rettegett, a klímaváltozás miatt azonban már máshol is felbukkant.
A kenyérbogár elsősorban az élelmiszereket károsító rovar, gyakori a pékműhelyekben és az élelmiszerüzletekben, de az sem ritka, hogy a konyhában is megjelenik.
Magyarországon két típusa terjedt el: a nagy és a kis kenyérbogár. Körülbelül kettő és tizenegy milliméter hosszú, fekete és rozsdavörös színű, szárnyas, kitinpáncélos állatka.
A meleget szereti
A kenyérbogár a meleg hőmérsékletet kedveli, tartósan 20 Celsius-fok felett nagyon jól érzi magát, jól szaporodik.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint több szakértői csapat vizsgálódott az ügyben, akik kijelentették, hogy a kenyérbogár az átlaghőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben szaporodik és terjed, így került Pannonhalmára is.
Mint mondta, a fertőzött könyvtár kifejezetten hűvös terem volt, a klímaváltozás hatására azonban felmelegedett: ez tette lehetővé, hogy elszaporodjon a bogár.
Bár korábban az élelmiszeriparban volt ismert, a pannonhalmi könyvtárban azért tudott pusztítani, mert a régi könyvek gerincén lévő állati enyveket fogyasztja.
A kenyérbogár főleg magas hőmérsékleten tud jól szaporodni, mivel fejlődési ciklusa akár száz napig is eltarthat 25 Celsius-fok alatt.
Nagy a baj
Szaporodásuk ennek ellenére folyamatos, jelenlétük nem köthető konkrét évszakhoz.
Egy nőstény lisztbogár életében akár ötszáz petét is lerakhat, ezekből egy–három héten belül kikelnek a lárvák.
A peték rendkívül ellenállók, akár a bontatlan csomagolású élelmiszereket is megfertőzhetik,
hiszen képesek átrágni magukat az alufólián. A lárvák jellemzően a padló- és falrepedésekben bábozódnak be, de előfordulhatnak a plafonon is.
A legnagyobb kárt a lárvák okozzák, a bábból kifejlődő kifejlett rovar (imágó) már kevésbé jelent veszélyt az élelmiszerekre.
Katasztrofális hatásai lehetnek az országra nézve
A Pannonhalmi Főapátság könyvtárát sújtó kenyérbogár-invázió nem csupán egy elszigetelt eset, hanem komoly figyelmeztetés az egész ország számára.
Ha a klímaváltozás következtében ezek a rovarok képesek voltak megtelepedni és kárt okozni egy korábban hűvös, ellenőrzött környezetben, akkor nincs kizárva, hogy más történelmi intézmények, levéltárak, könyvtárak és múzeumok is hasonló veszélynek vannak kitéve.
A régi könyvek, kéziratok, dokumentumok és műtárgyak pótolhatatlan részei nemzeti kulturális örökségünknek – ezek elvesztése beláthatatlan következményekkel járhat a magyar történelem és identitás megőrzésére nézve.
Ráadásul a rovarok nemcsak kulturális, hanem gazdasági károkat is okozhatnak, ha elterjednek az élelmiszerraktárakban vagy ipari létesítményekben.
Az eset rávilágít arra, mennyire sürgetővé vált a klímaváltozás hatásainak intézményi szintű kezelése, és hogy milyen fontos lenne országos szintű prevenciós és monitoringrendszerek kiépítése.
Enélkül a kenyérbogár pusztítása csak a jéghegy csúcsa lehet egy hosszú távú, országos kárfolyamatban.
