Mészáros Lőrinc bankjánál áll a bál: mindenkit durván átvertek – erről miért nem beszél senki?
Ki mit gondol? Ezen van még mit magyarázni? Felföldi József írása!
Mészáros Lölő bankjánál áll a bál. Az MBH bank több mint 600 ügyfele lett banki csalás áldozata az elmúlt hetekben, hónapokban.
A tettesek hamis – az eredeti banki oldalhoz szinte megszólalásig hasonlító – weboldalon vagy appon keresztül jutottak hozzá az áldozatok adataihoz, majd a netbank adatok birtokában óriási összegeket utaltak el az áldozatok számlájáról.
Mindez elkerülhető lett volna, ha a bank normális biztonsági protokollal rendelkezik. Például, ha a csalók nem tudtak volna kétfaktoros azonosítás nélkül változásokat eszközölni az áldozatok netbankjába.
Az volt ugyanis a kiberbűnözők első lépése a belépési adatok megszerzése után, hogy a netbankban megváltoztatták az értesítési telefonszámot, amit mindenféle ellenőrzés nélkül meg is tehettek hála a bank elavult és nemtörődöm biztonsági rendszerének.
De a lesz-rom, hogy mi van az ügyfelekkel attitűd itt nem ér véget. Volt, aki észlelte a csalást és azonnal kérte a bankot, hogy tiltsa le a bankszámláját (mert várt egy nagyobb utalást oda). Napokkal később kiderült, hogy a bank ezt nem tette meg.
Hiába jött be több száz panasz, Lölőék azóta se tettek semmit, és nem is akarnak felelősséget vállalni azért, hogy a gyenge biztonsági rendszerüknek „köszönhetően” családok, egyesületek, cégek veszítették el az utolsó fillérjeiket.
Hát milyen dolog már ez? Nem szégyelli magát ez a két bites, buta stróman?
Lehet hibázni. Van olyan, hogy egy szolgáltató valamit elront, de olyankor az a minimum, hogy helyrehozza a hibát a vállalkozó, és a felelősség hárítása helyett próbálja enyhíteni az ügyfelei kárát.
Különösen igaz ez egy olyan szolgáltató esetében, aki azt vállalja – jó pénzért – hogy vigyáz a fizetésünkre, a megtakarításainkra, mindazokra a monetáris javakra, amiért éveket, évtizedeket dolgoztunk.
Nálunk az élelmiszeriparban, ha a világ másik végén egy kibontott pár száz forintos termék valamiért nem azt a minőséget tükrözi, mint amire elköteleződtünk, akkor felelősséget kell vállalnunk.
Meg kell magyaráznunk a hiba okát, vizsgálatot kell indítanunk, és természetesen meg kell térítenünk a kárt. Igen, akár egy 200 forintos Quick Milk esetén is.
Miben más ez az eset? Itt miért nincs egy egységes minőségbiztosítási rendszer? Miért nincsenek olyan hatóságok, amik szarrá büntetik az ilyen nemtörődöm bankokat? Miért nem működik a fogyasztóvédelem úgy és olyan hatékonyan, mint egy akármilyen élelmiszer esetében?
Szerintem egy rosszul forrasztott szívószálnál ezerszer veszélyesebb egy elavult banki biztonsági rendszer. Csak mondom…
Végtelenül felháborítónak tartom, hogy az ország leggazdagabb embere az 1440 milliárd forintos vagyonával nem képes és hajlandó felelősséget vállalni azokért az emberekért, akik közvetetten miatta és a profitéhsége miatt lettek lenullázva anyagilag.
És igen, ez végső soron a profitéhségről szól. Mert lehet, kicsit lassabban nőne Lölőke vagyona, meg eggyel kevesebb milliós naci jutna Andreának, ha ne adj’ Isten minőségi szolgáltatást nyújtanának azon a több mint 400 vállalkozási területen, amivel Orbán Viktor megbízta ezt a hatalmas cégcsoportot.
Mondjuk, az első kárjelentések után lehetett volna szigorítani a biztonsági protokollon. Lehetett volna azonnal a többi utalásokat fogadó bankkal együtt azon dolgozni, hogy az ellopott pénzek visszakerüljenek az eredeti tulajdonosokhoz. Lehetett volna… sok mindent tenni.
De nem tettek. És még most is csak a vállukat húzgálják, és áthárítják az egész felelősséget a fogyasztókra. Mert hát kellett nekik adathalász felületre tévedni.
Hát mondok én neked valamit Lölő: nem Orbán az egyetlen g.c.!
