Mobiltelefon- és internetleállások jöhetnek szerte a világon – kiadták a figyelmeztetést
Az Északi áramlat után a következő a globális telekommunikáció megsemmisítése lesz?
Valaha elképzelhetetlen volt, de az Északi Áramlat 1. és 2. tengeralatti vezetékekkel történt incidens rávilágított egy másik nagyon komoly problémára. Az orosz közösségi médiában láthatóan nem véletlenül egy baljós földgömb jelent meg.
A sok ezer kilométer hosszú tenger alatti kábeleket ábrázolja, amelyek egész kontinenseket szelnek át, és jelenleg nagymértékben támaszkodik rájuk modern civilizációnk.
Akár egy mini-világháború esetén is, anélkül, hogy akár atomfegyvert is ledobnának, a távközlési műholdakkal együtt az optikai kábelek lesznek az első célpontok.
Az egész világ nagymértékben függ a tenger alatti infrastruktúrától, főként a kábelektől, amelyeken keresztül az internet érhető el, de olyan energiaátviteli hálózatoktól is, mint a földgáz- és olajvezetékek.
A tenger alatti kábelek építése és telepítése során a hangsúly az üzembiztonságon van, és jellemzően nem adják meg, hogy milyen támadásvédelmi intézkedéseket vagy technikákat alkalmaznak. Ez annak is köszönhető, hogy a projekteket általában nem államok, hanem a biztonságért is felelős magáncégek hajtják végre.
De még ha valaki kijelenti is, hogy a kábelek és csővezetékek kritikus infrastruktúrák, jogi szempontból nem könnyű, hogyan lehetne ezt nemzetközi vizeken szabályozni.
Technikailag is nehéz megvédeni a tengeralatti kábeleket a felszínen, mivel az Egyesült Államok és Európa közötti tenger alatti kábelek közel 6000 kilométer hosszúak.
A területek érzékelőkkel felügyelhetők, de a szabotázscselekményeket rendkívül nehéz megakadályozni.
Az infrastruktúrák elleni támadás abszolút öngyilkos cselekedet lenne, mivel ezt nagy valószínűséggel senki sem viselné el, és minden egy megelőző hatástalanító csapással végződne.
Amint azt a közelmúlt történelme megmutatta, jelenleg egyértelműen megszállott emberek ülnek vezető pozíciókban, és jóslatok alapján hoznak döntéseket.
Most még elképzelhetetlennek tűnik, de még mindig lehetséges, hogy a mobiltelefonok Európa-szerte nem fognak működni ezen a télen, ha áramkimaradások kiiktatják a mobilhálózatok egyes részeit a régióban.
Amint arról a Reuters is beszámolt, a távközlési iparág több képviselője már most is aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a széles körű áramkimaradások, vagy a napi áramellátási idő csökkenése fennakadást hoz a szolgáltatásokban.
Ez azért fog megtörténni, mert sok európai ország nem rendelkezik elegendő biztonsági rendszerrel a nagyobb áramkimaradások kezelésére.
Európának csaknem félmillió távközlési tornya van, amelyek többsége olyan akkumulátorral rendelkezik, amely óránként körülbelül harminc percig képes üzemben tartani a mobilantennákat.
Jelenleg az Európai Unió országai – köztük Franciaország, Svédország és Németország – igyekeznek biztosítani, hogy a kommunikáció akkor is folytatódhasson, ha az áramkimaradások miatt lemerülnek a területükön szétszórtan található sok ezer mobiltelefon-toronyba beépített tartalék
akkumulátorok.
Az illetékes svéd ügynökség már együttműködik a távközlési cégekkel és más kormányzati szervekkel a megoldások megtalálásán.
Németországban a Deutsche Telekomnak 33 ezer mobiltornya van, és mobil segélyrendszerei egyszerre csak kis részüket tudnák támogatni, mondta a cég szóvivője.
Forrás: ÚjVilágtudat
