Nem emberi tenyérlenyomatok egy sokezer éves barlang falán: a földönkívüli előbb itt voltak?
Na EZT magyarázza meg a mainstream régészet. Sokakat lázban tartanak a földönkívüli eredetűnek vélt kézlenyomatok.
Földönkívüliek tenyérlenyomata egy egyiptomi barlang falán
Az Egyiptom nyugati, sivatagos részén felfedezett barlang falait többféle, nyolcezer évesnél régebbi, vagyis kőkorszaki ábrázolás díszíti.
Vadállatok, emberalakok, és fura, fej nélküli „szörnyek” mellett több száz, különböző méretű kézlenyomat tarkállik a sziklafalakon. Közöttük tizenhárom egészen apró.
Ezek pedig az egész világ figyelmét felkeltették, nem véletlenül.
A „Szörnyek barlangja” (Cave of Beasts) néven is ismert Wadi Sura II. 2002 óta tartja izgalomban a régészeket.
A barlang falán lévő tenyérlenyomatok ugyanis minden jel szerint nem embertől származnak, noha a modern emberéhez hasonlóan néznek ki, és ugyanúgy 5 ujjal rendelkeznek.
Furcsa kezek és fejlett faj az emberiség előtti időkből
Olyanok, mint a babakezek, azaz sokkal kis ebbek egy átlagember tenyérlenyomatánál, mégis nagyon hasonlóak.
A tudósok különböző összehasonlító elemzéseket végeztek: a 37. és 41. hét között világra jött újszülöttek, illetve a 26. és a 36. hét között világra jött koraszülöttek kezeit hasonlította össze a Szörnyek Barlangjában talált lenyomatokkal.
A vizsgálatokat a régészek kutatóorvosokkal együtt végezték.
Az eredményeikre alapozott, nemrég publikált tanulmány szerint, nagyon kicsi valószínűsége annak, hogy a barlangi kézlenyomatok nem embertől származnak.
Igen ám, de olyan időkből származtak ezek a lenyomatok, amikor még nem élt ember a Földön szinte semmilyen formában.
Ősi idegenek kezei lehetnek egy másik korból?
Ez is felmerült mint lehetőség, különösen a paleoasztronautika hívei szerint.
Ők ugyanis azt vallják, hogy az ember előtti időkben és az emberiség kialakulásának hajnalán idegen civilizációk látogatták bolygónkat és egyengették az élet útját.
Valójában hüllőkezek lehetnek?
A tudósok csapata először majmokra gyanakodott, de amikor a kutatásvezető megmutatta a lenyomatokat a párizsi Természettudományi Múzeum tudósainak, azt tanácsolták neki, hogy inkább a hüllők között kellene keresgélnie.
Nagyon valószínű, hogy a „babakézlenyomatok” valójában gyíkoktól, vagy krokodiloktól származnak.
Az ilyen állati ábrázolások azonban szintén nem jellemzők az ősi, afrikai, vagy közel-keleti civilizációkra, sokkal inkább az észak-, illetve dél-amerikai kultúrákra.
A valóság azonban az, hogy a mai napig nincs teljes konszenzus arról, hogy kiknek vagy miknek tulajdoníthatóak ezek a kézlenyomatok.
