Egy tudós megdöbbentő állítással állt elő. Egy mozdulatlanul figyelő entitás áll az elménk mögött?
Létezik vajon a tudat?
Sok tudós úgy van vele, hogy igen.
A tudattal rendelkező élőlények tisztában vannak magukkal, a saját cselekedeteikkel, a gondolataikkal.
Megvannak a magunk érzelmei, tapasztalatai, amiket – látszólag – mi irányítunk.
A szakemberek szerint a tudat kétfelé bontható részekből áll. Van egy tudati tapasztalat, és tudta tartalom. Ezek olyan dolgokat tartalmaznak, mint a gondolatok, hiedelmek, érzések, észlelések, szándékok, emlékek és érzelmek.
Sokan úgy vélik, hogy a tudat az, ami előállítja a gondolatokat, és tudat nélkül nem is létezhetnénk.
Azonban egy friss kutatómunkát elvégző orvos szerint ez nem így van.
Ő ugyanis azt mondja, hogy a tudatunk nem létezik, legalábbis nem abban a formában, ahogy gondoljuk.
Nem tudatosan választjuk meg gondolatainkat vagy érzéseinket, hanem felismerjük őket. Vagyis gondoljunk csak bele.
A végrehajtott cselekvés gyakran hamarabb történik meg, mint ahogy mi kigondoljuk, ezt egyes kísérletek során is bebizonyították.
Ez az egész pedig elképesztően hátborzongató, ugyanis g igen súlyos kérdéseket vet fel a szabad akaratról és arról mennyire is vagyunk urai az életünknek.
Ez ugyanis megkérdőjelez mindent, és végső soron nem tudni, hogy az érzéseink, cselekedeteink honnan “származnak”, mi a forrásuk.
A professzor azt állítja, hogy a tudat (elme) tartalma a tapasztalataink, érzelmeink, gondolataink és hiedelmeink egy részhalmazává válik, amelyeket az agyunkon belüli nem tudatos folyamatok generálnak.
Ez az egész nagyon nyugtalanító és riasztó, hiszen ez azt is jelentheti, hogy lehet, hogy nincs is szabad akaratunk.
A dolgok csak megtörténnek velünk, és a tudatunk egyfajta utasként “nézi” végig azt, ami történik vele…
Később, utólag tudatosul bennünk egy-egy cselekvés, amit aztán az agyunk a saját döntésének “mesél be”.
A rendkívüli kérdés tehát az, hogyha a tudósnak igaza van, akkor vajon tényleg van szabad akaratunk? Vagy az egésznek csak az illúziója van meg,
