A miniszterelnök szerint a magyarság világtörténelmi feladata egyfajta erkölcsi, ideológiai iránytűként működni a Kelet és Nyugat nagyhatalmi erőinek ütközőzónájában.
Orbán Viktor a moszkvai tárgyalásairól péntek reggeli, a Kossuth rádióban adott interjújában.
A miniszterelnök szerint – bár magyar szempontból fontosabbak voltak a kétoldalú egyezmények – a világpolitikai helyzet miatt volt fontos a találkozó, bár „nem vagyunk még világpolitikai tényezők, az még odébb van”.
Orbán szerint az orosz-viszonyok magyar modellje alapján EU- és NATO-tagként is lehet jó viszonyt ápolni, de egyébként a német–orosz gazdasági kapcsolatokban is „dúl a szerelem”
– tette hozzá.
„Mi alkalmasak vagyunk jégtörőnek” olyan nyugat-keleti feszültségek idején, mint ami most tapasztalható.
A nyugati-keleti tárgyalások első lépését Magyarország tette meg, ezért nevezte békemissziónak az útját.
Orbán Viktor végül 9 javaslatot tett, ebből 8-ban sikerült megállapodni. A miniszterelnök hozzátette:
Sok munkánk van abban, hogy jók a viszonyaink az oroszokkal, nem úgy, mint a szovjetekkel volt. Utóbbin túl vagyunk.
Vagyis Orbán üzenete sokak szerint az, hogy a magyarság egyik világtörténelmi feladata az, ami most zajlik.
Hogy Kelet és Nyugat hullámai között egy olyan erős erkölcsi, ideológiai iránytű legyünk, mely fenntartja a törékeny egyensúlyt.
