Misztikum

Ősi űrhajók, anyahajók az ókori Indiában: itt a bizonyíték, valóban képesek voltak az űrutazásra!

A szanszkrit szövegek szerint az ókori India tudta a repülőgépek építésének titkát. A Mahabharata előtti időszak a csúcstechnika korszaka volt, amiről ma nem beszélnek a történelemtudósok.

Ősi írások Vimana-szerkezetekről, amivel más világokat jártak be

A Bhágavata Purána részletesen leírja a misztikus képességekkel rendelkező Kardama Muni légi utazását.

A jógi egy minden kényelemmel ellátott „repülőgépet” épített, mely megfelelt egy repülő palotának, és feleségével, Dévahutival együtt útra kelt.

Hirdetés

„Úgy utazta be a bolygókat, ahogy a levegő áramlik akadály nélkül minden irányba. A hatalmas és ragyogó égi palotával − amely vágya szerint repült − az eget átszelve megelőzte még a félisteneket is.”

(Srímad Bhágavatam 3.23.41.)

Az óind szentírásokban számtalan helyen olvashatunk az ősi űrrepülő járművekről. Az Arthasastra ősi szanszkrit értekezés az állam gazdaságpolitikájáról és a katonai stratégiáról.

Többek között említi a saubhikat mint „az égi járműveket vezető pilótákat”. Csupán a Mahábháratában 41 helyen esik szó repülő vimánákról. A Mahabharata hivatkozása egészen meglepő, amikor a modern űrhajóhoz hasonló szerkezetről számol be:

„Bhima vimanája hatalmas sugárral indult, amely oly ragyogó volt, mint a nap, és olyan zajt hallatott, mint a mennydörgő vihar.”

„Fénylő égi járművek formába rendeződve vitorláztak a felhőtlen ég alatt.”

Visnu-Purána azt írja:

„Miközben még Kalki beszélt, leereszkedett az égből két napsugarasan csillogó, mindenféle drágakőből álló, magától mozgó kocsi, amelyeket ragyogó fegyverek védelmeztek.”

„Ó, képzett királyi mérnök, építs tengeri hajókat, amelyeket szakembereink vízre bocsátanak. Építs felfelé tartó repülőgépeket, melyek a középső régióban fekvő felhők fölé repülnek. … Legyél tehát virágzó ebben a világban, amelyet a mindenütt jelen lévő Isten teremtett.” (Jadzsúr-véda, 10.19)

Hirdetés

A Rig-védában több helyen találunk utalást az ősi indiai űrhajóra. Például:

„A két Asvinit szólítjuk, ők fenséges szekéren utaznak, a legjobb a légi járművezetők, akik elérték az eget.” (I.22.2.)

A Srímad Bhágavatam is sok helyen ír a vimanákról:

A mennyek lakóinak repülőit igazgyöngy, arany és számtalan drágakő díszíti, ők maguk pedig az égen úszó felhőkhöz hasonlatosak, melyeket az időnként felvillanó villámok ékesítenek. (4.6.27.)

A paloták kupolái épp úgy csillogtak, mint a város fölött szálló gyönyörű repülők csúcsai. (4.9.56)

„A félistenek éppen úgy utaznak a világűrben, mint ahogy a közönséges emberek a földön járnak.” (4.4.19.)

Légi járművek, istenek “szekerei”

A Rámájanában több helyen szerepel Rávana légi járműve, és találunk egy rendkívüli leírást a Pushpaka vimanáról:

„A Pushpaka vimana a Napra emlékeztet… mindenhova eljut az égen ez a ragyogó felhőre emlékeztető szekér… a király [Ráma] belépett, és a Raghira parancsnoksága alatt álló kiváló szekér felszállt a magasabb légkörbe. ”

A vimana a hindu szakirodalomban szereplő ősi égi jármű. Az űrhajót elmével, nap- és szélenergia, valamint mantrák segítségével irányították.

Dr. A.V. Krishnamurty, a Bangalore-i Indiai Tudományos Intézet légiforgalmi professzora:

„Igaz, hogy az ősi indiai Védák és más szövegek a repülésre, űrhajókra, repülőgépekre, ősi űrhajósokra is utalnak. A szanszkrit szövegek tanulmánya meggyőzött arról, hogy az ókori India tudta a repülőgépek építésének titkát.”

Az amerikai Henry S. Olcott ezredes a következőket írta:

„ A hinduk a régmúlt időkben képesek voltak a levegőben navigálni, sőt harcolni is. Mint megannyi háborús sas küzdöttek a felhők feletti uralomért. Ahhoz, hogy ilyen tökéletesek legyenek a repülés terén, ismerniük kellett más, ehhez kapcsolódó képességeket és tudományokat is. A légrétegek és áramlatok légkörét, a relatív hőmérséklet és páratartalom adatait vagy a különböző gázok sűrűségét és fajsúlyát .”

CS.R. Prabhu tanári és kutatói munkát végzett az Orlando Közép-Floridai Egyetemen. A Kommunikációs és Informatikai Minisztérium Nemzeti Informatikai Központjának főigazgatójaként ment nyugdíjba.

Az ókori szövegek széles körét idézve hangsúlyozta, hogy a Mahabharata előtti időszak a csúcstechnika korszaka volt.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.