Teljesen tönkretette a növényvédő szer a gazda életét: rákkal küzd a sok glifozát miatt
Ami már szinte mindenben benne van amit megtermelünk! Óriási a baj!
Ludovic Maugé története nem egyedi, mégis szimbolikus. A bretagne-i férfi harminc éven át dolgozott kertépítőként, és ez idő alatt rendszeresen használta a glifozátot, a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb gyomirtóját.
Védőfelszerelést ritkán viselt, mert a szer iparági kommunikáció szerint biztonságosnak számított.
Ám 2021-ben B-sejtes limfómát diagnosztizáltak nála – egy agresszív típusú rákot, amelyet később a francia egészségbiztosítási rendszer foglalkozási betegségként ismert el.
Ez az elismerés nemcsak Maugé számára jelentett erkölcsi győzelmet, hanem precedensértékű lépés is volt: a vegyszer és a betegség közti kapcsolat hivatalos szintű kimondása. Maugé most kemoterápián esik át, és egy őssejt-transzplantációban reménykedik.
A Bayer–Monsanto óriáscégtől – amely a glifozát legismertebb termékét, a Roundupot gyártja – havonta mindössze 180 eurós kártérítést kap. „Kevés, de legalább hivatalosan elismerték, hogy a betegségem a munkám miatt alakult ki” – mondja.
A glifozátot 2015-ben a WHO egyik alintézménye, a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) „valószínűleg rákkeltőként” minősítette.
Ennek ellenére az Európai Unió 2023-ban újabb tíz évre, 2033-ig engedélyezte a szer használatát.
Az EU két nagy élelmiszer- és vegyipari szabályozó szervezete, az EFSA és az ECHA nem látott bizonyítékot arra, hogy a glifozát komoly egészségügyi kockázatot jelentene az emberekre.
Az IARC és több független tudományos intézmény viszont épp az ellenkezőjére figyelmeztet.
Xavier Coumoul, a francia INSERM tudósa szerint az EFSA és más hatóságok súlyos hibát követnek el azzal, hogy döntéseiket jellemzően az ipar által finanszírozott, laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatokra alapozzák, miközben figyelmen kívül hagyják a független, valós körülmények között gyűjtött epidemiológiai adatokat.
A tudományos közösség egy része szerint ez torz képet ad a glifozát valódi kockázatairól.
Érdemes megnézni a vele készült interjút is, nagyon tanulságos és szomorú:
Közben civil mozgalmak, zöldpártok és környezetvédelmi szervezetek is egyre hangosabbak.
Több európai országban, köztük Franciaországban, Németországban és Olaszországban is tüntetéseket szerveztek, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Bizottságra.
Brüsszelben több per is indult az engedély meghosszabbítása ellen, és egy 2023-as uniós közvélemény-kutatás szerint az európai polgárok kétharmada támogatná a glifozát teljes betiltását.
A glifozát körüli vita jóval túlmutat egyetlen vegyszeren.
Alapvető kérdéseket vet fel arról, hogy mennyire bízhatunk a döntéshozókban, amikor az ipar és a közegészség közti törékeny egyensúlyról van szó. Ludovic Maugé esete csak egyetlen történet a sok közül – de éppen ez adja a drámáját.
Ha harminc év múlva visszatekintünk erre az időszakra, a kérdés nem az lesz, hogy ismertük-e a kockázatokat. Hanem az: miért nem cselekedtünk időben?
Az Európai Uniónak és tagállamainak most van lehetősége újragondolni a glifozát sorsát.
Nemcsak a természet, hanem az emberek érdekében is.
Mert míg a vegyszer milliós hasznot hoz néhány cégnek, addig emberek életét teheti tönkre – csöndben, évtizedek alatt, de megállíthatatlanul.
