Tényleg nyakunkon van a kényszeroltás és ha szükséges, akkor katonai beavatkozás?
A WHO készül valamire?
A közelmúltban jelentős visszhangot kapott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pandémiás megállapodása, különösen Magyarországon, ahol a Mi Hazánk Párt hevesen kampányol ellene.
A párt 2023-as petíciójában még attól tartott, hogy a szerződés elfogadása „diktatórikus döntéseket” tesz lehetővé a WHO számára, amelyeket a magyar hatóságoknak kötelezően végre kell hajtaniuk, beleértve a kényszeroltást vagy a szabadságjogokat korlátozó lezárásokat.
Ez az aggodalom a magyar szuverenitás elvesztésétől és a WHO „diktatúrájának” való kiszolgáltatottságtól fakad.
Bár a vita már 2023-ban elkezdődött, a téma idén május 20-án vált igazán aktuálissá, amikor a WHO közgyűlése elfogadta a pandémiás megállapodást.
Ez a dokumentum egy jogi kötőerejű nemzetközi szerződés, amelynek célja a jövőbeni járványokra való felkészültség és reagálás globális javítása.
A megállapodást a közgyűlés 124 tagja támogatta, köztük a magyar delegáció is, dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár vezetésével.
Megállapodás van, ratifikált szerződés még nincs
Fontos hangsúlyozni, hogy bár a tagállamok megállapodtak a pandémiás egyezmény jogi kötőerejében, az aláírás önmagában még nem jelenti azt, hogy az országok ratifikálják is azt.
Ez a WHO történetében a második ilyen egészségügyi egyezmény a 2003-as Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény után, amely a dohányzás visszaszorítását célozza adóztatás, címkézés és reklámszabályozás révén.
A következő lépés egy kormányközi munkacsoport (IGWG) létrehozása lesz, amely kidolgozza és megtárgyalja az úgynevezett „Rendszer a kórokozókhoz való hozzáférésről és az előnyök megosztásáról” (Pathogen Access and Benefit Sharing system, PABS) mechanizmust.
Ennek célja a biológiai erőforrásokhoz és a világjárvány-potenciállal bíró kórokozók genetikai szekvenciaadataihoz való méltányos és igazságos hozzáférés biztosítása.
A PABS mellett az IGWG egy koordinációs pénzügyi mechanizmust (Coordinating Financial Mechanism) is kialakít, és egy globális ellátásilánc-logisztikai hálózatot (GSCL) is létrehoz.
Utóbbi célja a pandémiával kapcsolatos egészségügyi termékek méltányos, gyors, biztonságos és megfizethető elérésének elősegítése közegészségügyi vészhelyzetek idején, különösen a rászoruló országok számára.
Az egyezmény értelmében a PABS rendszerben részt vevő gyógyszergyártók kulcsszerepet játszanak majd a pandémiával kapcsolatos egészségügyi termékekhez való hozzáférés biztosításában.
Vállalniuk kell, hogy valós idejű termelésük 20 százalékát – azaz biztonságos, jó minőségű és hatékony vakcinákat, terápiákat és diagnosztikai eszközöket – a WHO rendelkezésére bocsátják. Ezek elosztása közegészségügyi kockázat és szükséglet alapján történik majd, kiemelt figyelemmel a fejlődő országok igényeire.
Amint a közgyűlés elfogadja a PABS mellékletet, a WHO pandémiás megállapodása megnyílik az aláírásra és a ratifikációra. Az egyezmény akkor lép hatályba, ha legalább 60 állam ratifikálta.
Mit jelent a magyar jogszabályok szempontjából?
Magyarországon egy nemzetközi egyezményt az Országgyűlés hagyhat jóvá törvény formájában.
A jelenlegi aláírás tehát még nem kötelező jellegű, csak akkor, ha az Országgyűlés is elfogadja.
A törvény tartalmazhatja például a pandémiás vészhelyzeti tervek frissítését, a gyógyszerek és vakcinák gyors jóváhagyására vonatkozó eljárásokat, valamint a WHO felé történő jelentési és gyors adatszolgáltatási kötelezettségeket. Az egyezmény csupán keretet ad, a konkrét jogi lépéseket a magyar kormány fogja megszabni.
A legelterjedtebb félelem, miszerint a WHO kötelező vakcinázást, gyógyszereket, járványügyi korlátozásokat vagy hasonló intézkedéseket kényszeríthet az egyes országokra, teljesen alaptalan.
A megállapodás a nemzeti szuverenitást illetően konkrétan kimondja: „a WHO pandémiaszerződésében semmi sem értelmezhető úgy, hogy az felhatalmazná a szervezet titkárságát, beleértve a főigazgatót is, hogy bármely fél nemzeti jogát, intézkedéseit irányítsa, elrendelje, megváltoztassa vagy más módon előírja, illetve hogy a felek számára olyan követelményeket írjon elő vagy szabjon meg, amik konkrét intézkedésekről szólnak, például a beutazások tiltása, oltási kötelezettségek vagy terápiás és diagnosztikai intézkedések, kijárási tilalmak bevezetése”.
