CímlapsztorikTech-KütyükTudomány

Tényleg öntudatra ébredhet az MI – állítja egy agykutató – a gépek leverhetik az emberiséget

Christof Koch elmélete az egész világnak egy felébresztő pofont adott.

A neves kutató a seattle-i Allen Intézet agykutató részlegének vezető tudósa, aki munkatársaival többek között az agyi neuronok szinaptikus kapcsolatainak térképét, az ún. konnektomját próbálja elkészíteni.

A vállalkozás óriási.

Hirdetés

A legbonyolultabb konnektom eddig az, amit az intézetben az egér agyának egy pici, milliméternyi részletéről készítettek. Az emberi agyban viszont 80-100 milliárd neuron képez elképesztően bonyolult hálózatot.

Csak az agykéregben a legélénkebb kommunikációt folytató mintegy 10 milliárd piramissejtnek kb. 10 a tiezdnötödiken szinaptikus kapcsolata van.

Koch egyik kidolgozója volt az integrált információ elméletének, amely szerint minden olyan fizikai rendszert tudatosnak kell tekinteni, amit valamilyen belső, saját kauzális erő tart össze.

Így adódnak át az idegsejtek között az elektromos impulzusok, de a számítógépes csipekben a tranzisztorok hálózata is erre emlékeztet, csak nagyon primitív szinten:

Egy tranzisztor pillanatnyi állapotát befolyásolja a közvetlen múltbeli állapota, és a pillanatnyi állapot pedig a jövőbelit.

Minél jobban meghatározza a rendszer jelenlegi állapota a bemenetet, valamint annak hatását, a kimenetet, annál nagyobb a rendszerben lévő kauzális erő.

Ebből viszont a rendszerelmélet matematikája segítségével számszerűsíthető (kiszámítható) minden rendszer integráltinformáció-értéke.

Onnantól pedig már az az egyszerű összefüggés lép életbe, hogy minél nagyobb egy rendszer integráltinformáció-értéke, annál tudatosabb.

Koch szerint az elmélete alapján újra kell gondolni a tudatról vallott felfogásunkat.

Hirdetés

Például a méh, aminek van egymillió idegsejtje, van öntudata.

Nem abban az értelemben, hogy egy hang azt mondja a fejében, hogy ő méh; de érző lény, amely valami örömhöz hasonló állapotba kerül, ha pollennel tér vissza a kaptárba, és szomorú, ha meg nem talál pollent.

Koch szerint a tudatosság-öntudat sokkal több mindent jellemez, mint amihez a fogalmat a nyugati kultúrában társítják.

De az öntudat nem egyenlő az intelligenciával, mondta, amikor arról kérdezték, hogy az IBM Watson vagy a DeepMind AlphaGo tudatos gépekké válhatnak-e.

Szerinte mindkét mesterséges intelligencia korlátozott, bár előbb vagy utóbb lesznek olyan gépek, amelyek legalább annyira intelligensek, mint az ember.

Az intelligencia és a tudatosság azonban fogalmi szempontból különböző dolgok, még ha a biológiai lényekben gyakran össze is kapcsolódnak.

Az intelligencia a viselkedésről szól – például hogy mit csinálsz egy új környezetben a túlélésedhez –, az tudat ellenben a létezésről.

tudat nem a számításról szól; az egy olyan kauzális erő, ami a rendszer fizikájához kapcsolódik.

Koch azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a neuromorf rendszerek vagy kvantum számítógépek már elérhetik azt az integráltinformáció-értéket, hogy már öntudatra ébredt gépek legyenek tekinthetők.

Ezek a gépek azonban új etikai kérdéseket vetnek fel.

Ha van egy Tesla-autónk – hozta fel példaként a tudós – , bár intelligens gépnek tekintjük, szétverhetjük kalapáccsal, hiszen egy tárgy, ami a tulajdonunkban van.

Ha egy kutyát megkínzunk, azért már bíróság elé állítanak bennünket, mert a kutya tudatos lény, szenved, és emiatt vannak is jogai.

Ha tehát a gépek is elérnek egy öntudati szintre, akkor annak erkölcsi, jogi és politikai következményei is lesznek.

Ha pedig majd ezzel kell az emberiségnek szembenéznie, akkor könnyen lehet, hogy már “túl késő” lesz.

Forrás: bitport.hu

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kövess minket Facebookon!

Ezzel egyúttal támogatod oldalunkat is.