Ez mindent átírhat arról, amit tudunk a Bibliából?
A tudósok előtt régóta nagy rejtély az, hogy pontosan hogyan is mehetett végbe Jézus feltámadása.
Mind fizikai, mind pedig biológiai szempontból nehéz megmagyarázni az egészet.
Isteni csodát persze sokak szerint eleve zsákutca tudományosan vizgsálni, mégis többször megpróbálkoztak vele már a tudósok.
Szombaton Jézus holtan feküdt a sziklába vájt sírban, legalábbis látszólag, ugyanis az üdvtörténet szerint a kereszthalála és a föltámadása közötti időben történt a pokolra szállása.
Sötét volt még vasárnapra virradó hajnalban, Mária Magdolna kiment a sírhoz és észrevette, hogy a követ elmozdították.
Hamar vitte a hírt Simon Péternek, aki egy másik tanítvánnyal együtt a maga szemével is meggyőződött arról, hogy a sírban valóban csak a gyolcs és a fejkendő feküdt, majd visszatértek az övéikhez. Csak Mária állt tovább a szikla előtt és sírt.
Léteznek ma már olyan vélemények, melyek szerint nem csoda történt, hanem valami egészen más, és ez teljesen más megvilágításba helyezheti az egész feltámadás történetet.
Az 1940-es években az Újszövetséggel foglalkozó kritikusok jelentős része még azt válaszolta volna, hogy Jézus feltámadása a tanítványok képzeletében zajlott le, de nincs, és nem is lehetett történelmi alapja egy ilyen eseménynek.
Azóta ez rengeteget változott
Ehhez fontos tudni azt, hogy mi is pontosan a keresztrefeszítés.
Az elítélt csuklóit rászögezték egy gerendára, amelyet egy, a földbe bevert póznára húztak fel. Utóbbihoz a lábait szögelték.
A halál beállta rendkívül lassú volt, és nagyon sokat kellett addig szenvednie.
Az elítélt nem kapott levegőt, a levegővételhez fel kellett tolnia magát, az átszegezett lábaira támaszkodva. Ilyen pozícióban azonban nem tudta kifújni a tüdejét, tehát vissza kellett ereszkednie.
És azért volt lassú a haldoklás, mert addig tartott, amíg az elítélt el nem fáradt annyira, hogy képtelen legyen ezt a mozgást elvégezni.
Ez akár két-három napig is tarthatott, aztán percek alatt beállt a fulladás. Akkora fájdalmat jelentett ez a kivégzési mód, amelyre új szót kellett alkotni a latin nyelvben!
De vajon meghalt-e valóban Jézus? Egyes elméletek szerint csak elájult, vagy épp tetszhalott állapotba került. Aztán, amikor a sírba tették, magához tért, tehát nincs semmiféle csoda.
Ha azonban orvosi látleletet készítenénk Jézus állapotáról, akkor azt kellene mondanunk: nagyon kicsi volt az esélye, hogy sokáig életben maradjon a kereszten, annyira legyengült állapotban volt.
A tetszhalott elmélet ellenszól az is, hogyha Jézus esetleg csak elájult, vagy a levegőjét tartotta vissza, vagy tetszhalott állapotba került volna, a katona lándzsája mindenképpen végez vele (Jn 19,33-34)
Mégis sok tudós úgy véli, hogy logikus magyarázta lehet az feltámadásra az, hogy Jézus halálának beálltát tévesen határozták meg és magához tért valahogyan a sírban.
Más, hajmeresztőbb elméletek szerint Jézus valamiféle bódító főzetet, szert kaphatott a keresztre feszítés előtt, ami annyira lelassította a szervezetét, a pulzusát, légzését, hogy a külső szemlélők számára valóban halottnak tűnhetett.
Vagyis Jézus halála megrendezett lehetett – állítja ez a verzió.
Ez azonban némileg ellent mondana a Bibliában leírtaknak és azoknak a tanoknak, melyeket az egyház széles körben hirdetett.
Csakhogy Jézus feltámadásában éppen az a lélegzetelállítóan izgalmas, hogy analógia nélküli esemény.
A halottak tényleg nem támadnak fel, de Jézus feltámadt!
Ezért van kereszténység, erre a hírre épült a keresztény misszió, ez a tanúvallomás tette a kereszténységet néhány évtizeden belül a Közel-Kelet és a Földközi-tenger medencéjének legnépszerűbb vallásává.
