Városok fényeit detektálta a James Webb a 4 fényévre lévő Proxima B-n?
Döbbenetes lehetőség merült fel ami alapjaiban változtatja meg a képet arról hogy egyedül vagyunk-e a kozmoszban.
Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb asztrofizikai szenzációja az volt, amikor felröppent a hír: városi fényekhez hasonló mesterséges világítás nyomait észlelték a Proxima Centauri b nevű exobolygón.
A felfedezés híre gyorsan körbejárta a világot, és sokan már-már az első kapcsolat lehetőségét kezdték latolgatni.
De vajon tényleg idegen civilizáció nyomaira bukkantunk, vagy csak a vágyaink vetülnek ki a csillagok közé?
A felfedezés háttere
A Proxima Centauri b (röviden Proxima b) egy, a Naphoz legközelebbi csillag körül keringő exobolygó, amely mindössze 4,2 fényévre található a Földtől.
A bolygó tömege hasonló a Földéhez, és a csillaga lakható zónájában helyezkedik el, vagyis elméletileg folyékony víz is jelen lehet rajta – ez pedig a földi élet egyik alapfeltétele.
A szóban forgó „felfedezés” arra épült, hogy bizonyos spektroszkópiai megfigyelések során olyan anomáliákat észleltek, amelyek egyes értelmezések szerint mesterséges fényforrásokra – például városi fényekre – utalhattak.
A híradások szerint ezek a fények nem a csillagból származtak, hanem magáról a bolygóról, és ciklikus mintázatukból többen azt feltételezték, hogy azok éjszakai mesterséges megvilágítást jeleznek – hasonlóan a Föld városai által kibocsátott fényhez, amelyet űrből is érzékelhetünk.
Miért lenne ez jelentős?
Ha valóban sikerülne mesterséges fényeket detektálni egy másik bolygón, az az első egyértelmű jele lenne egy technológiai civilizáció létezésének a Földön kívül.
Ez a felfedezés alapjaiban rengetné meg világképünket. Bizonyíték lenne arra, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban – és hogy más civilizációk is elérték azt a technológiai fejlettségi szintet, amely lehetővé teszi a városiasodást, az elektromosság használatát, és talán még a csillagközi kommunikációt is.
A tudományos közösség izgatottan fogadta az ötletet, de természetesen óvatossággal is.
A csillagászok, akik évtizedek óta kutatják az exobolygókat, tisztában vannak azzal, milyen könnyen félreértelmezhetők bizonyos adatok – különösen olyan rendszerek esetében, amelyek ennyire távol vannak, és amelyekről csak közvetett módszerekkel lehet információkat szerezni.
A „városi fények Proxima b-n” elméletének forrása valójában egy tudományos spekuláció volt, amelyet 2021-ben publikáltak az arXiv-on.
A tanulmány (Todorov et al., 2021) hipotetikus szcenárióként vetette fel azt az ötletet, hogy a jövőbeni távcsövek esetleg képesek lesznek mesterséges fényforrásokat, például LED-ek által kibocsátott fényt észlelni exobolygók felszínéről.
A cikk nem állította, hogy ilyen fényeket már észleltek volna, csupán azt vizsgálta, milyen detektálási lehetőségek rejlenek ebben a megközelítésben.
