10 pszichológiai törvény, mely meghatározza az életünket és a sorsunkat

MINDENRE hatással vannak. Van olyan, ami az igazságérzetünkre, vagy a kapcsolatainkra, van olyan, ami a saját szerencsénkre.

Jobb, ha tisztában vagy velük és azzal, hogyan működnek.

Így szerezheted vissza az életed feletti irányítást.

Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a trükköket, amelyekkel a saját agyunk verhet át minket.

Ezáltal pedig azt fogjuk érezni, hogy teljesen kicsúszik az életünk felől az irányítás, noha minden csak egyfajta illúzió, mégis kihatnak ránk és a sorsunkra.

Nem árt éppen ezért, ha alaposan tisztában vagy velük, és azzal, hogyan működnek!

Forrás: a kapuciner.hu listája alapján

Murphy törvény

Az ez egyik legérdekesebb és egyben a legvitatottabb. A mai napig heves viták vannak róla, mert nem minden szakember ismeri el a tényleges létezését.

Ugyanakkor mégis mindenki azt mondja, történt már meg vele, amikor “megviccelte” a sors, vagy onthatni a balszerencse.

Murphy törvénye szerint „ami elromolhat, az el is romlik”.

A szállóigeként régóta létező megfigyelést először 1952-ben említi ezen a néven Anne Roe, egy meg nem nevezett fizikus ismerősét idézve.

Nick T. Spark szerint az elnevezés Edward Murphy amerikai mérnökre utal, aki egy 1948–49 között a Wright-Patterson légitámaszponton végzett, a gyorsulás emberi szervezetre kifejtett hatását vizsgáló kísérletsorozat során mondta ezt, amikor a rosszul felszerelt mérőműszerek miatt egy kísérletet elölről kellett kezdeni.

Irwin hatás

Azt hisszük, hogy sokkal valószínűbb, hogy valami jó dolog fog velünk történni, mint rossz. 1998-ban Scott Plous amerikai pszichológus végezte el a következő kísérletet: a diákoknak egy pozitív és negatív eseményeket tartalmazó, 42 pontos listát adott (betegség, új ház vásárlása, fizetésemelés…).

Megkérte őket, hogy becsüljék meg, hogy mekkora eséllyel fognak az adott esetek velük megtörténni, és nem másokkal. Az emberek úgy gondolták, hogy a pozitív történések valószínűsége számukra 15%-kal magasabb, a negatív eseményeké pedig 20%-kal alacsonyabb, mint másoknál.

Tehát mikor döntéseket hozunk, ez a hatás nem engedi, hogy lássuk a teljes képet. Ez megmagyarázhatja, hogy miért nem teszünk félre a nehezebb napokra, vagy hogy miért nem lépünk ki egy mérgező kapcsolatból.

Yerkes-Dodson törvény

Más egyéb tényezők mellett a motivációnk jelentősen befolyásolja, hogy elérjük-e céljainkat vagy sem.

Természetesen, ha nem vagyunk eléggé motiváltak, nem valószínű, hogy jó eredményt érünk el, de a Yerkes-Dodson törvény szerint, ha túl motivált vagy, akkor szintén csökken a teljesítményed.

Az a sportoló, aki a díj miatt túlságosan motivált, rosszul teljesíthet a versenyen, és a lány, aki azért szeretne fogyni, hogy tetsszen egy fiúnak, diéta után ismét túlzásokba eshet. A stressz és a nyomás jelentősen megnehezíti a célok elérését.

A kevesebb jobb hatás

A kevesebb jobb hatást kifejezést Christopher Hsee, viselkedéstudomány és marketing professzor alkotta meg.

Amikor ajánlanak nekünk 2 dolgot, közvetlen összehasonlítás nélkül, sokkal valószínűbb, hogy a kevésbé értékeset fogjuk választani. Tehát, ha egy férfi olcsó kozmetikumokkal teli kosarat ad egy nőnek, a nő azt fogja gondolni, hogy a férfi kevésbé nagylelkű, mint az, aki egy Chanel rúzst ad neki, még akkor is, ha az első esetben a férfi több pénzt költött.

Dr. Fox hatás

Ennek a hatásnak az a lényege, hogy az előadó személyes varázsa és meggyőzőképessége segít elrejteni, ha őrültséget mond, és az emberek továbbra is azt érzik, hogy tanultak valamit. 1970-ben a Kaliforniai Egyetem kutatói elvégeztek egy kísérletet: egy hivatásos színész felolvasott egy tudományos cikket, és úgy tett, mintha ő lenne Dr. Fox. Amit felolvasott, szinte nem is kapcsolódott a témához, vitatott és befejezetlen volt, de a férfi el tudta nyerni a hallgatók bizalmát.

Denominációs hatás

Inkább kis címletű pénzzel fizetünk, a nagyobb címleteket megtartjuk. Mindezt 2009-ben Priya Raghubir és Joydeep Srivastava fejtette ki. Minden résztvevő kapott egy dollárt. A csapat fele 1 dolláros címletben, a többiek 4 negyedben.

Ezt követően felajánlották nekik, hogy vagy tegyék félre a pénzt vagy költség egy édességre. Az apró elköltése volt a jellemzőbb.

Együttérző érdeklődés, kedvesség

Az a személy, aki egy olyan átlagos kérdésre, mint például a “Hogy vagy?”, átlagos választ ad: “Remekül”, sokkal valószínűbb, hogy pozitívan reagál, ha valamit kérnek tőle.

Ha a kérdező így folytatja: “Ezt örömmel hallom”, akkor a másik fél még nagyobb valószínűséggel lesz együttműködő.

Ez a trükk használható pszichológiai manipulációra. Talán már ismered is a helyzetet: egy idegen felhív, tudja a neved és szeretne valamit eladni neked. A következő ilyen esetben emlékezz a fent említettekre!

Kontraszt hatás

A pszichológiában ez működik ellentétes személyek összehasonlításakor és akkor is, ha magunkat hasonlítjuk másokhoz. Például egy nő, aki eddig nem sportolt, de tudatosan táplálkozott, az edzőteremben először úgy érezheti, hogy nem vonzó. De vonzónak és magabiztosnak érzi magát akkor, ha a partra megy és átlagos nőkkel hasonlítja magát.

Túlzott önbizalom hatás

A túlzott önbizalom hatása saját képességeink túlértékeléséről és önmagunk “átlagon felüli” kategóriába sorolásáról szól. Hajlamosak vagyunk elhinni a hízelgést.

Egy lány, aki éppen a barátnőivel beszéli meg, hogy szakított a barátjával, a szavaikat (“Te tökéletes vagy.”, “Jól döntöttél.”) felhasználhatja arra, hogy ne ismerje el saját hibáit. Vagy egy tanár, aki biztos abban, hogy igaza van, lehet, hogy nem veszi komolyan a diákok véleményét azért, mert ők fiatalabbak és kevésbé tanultak.

Alacsony labda hatás

Az alacsony ladba hatás egy jelenség, ami akkor történik, amikor megegyezünk valamiben, és később, ha változnak a feltételek, mi még mindig akarjuk.

Ezt a hatást gyakran alkalmazzák a kereskedelemben. 1978-ban Robert Cialdini és John T. Cacioppo pszichológusok és társaik a következő felfedezést tették:

Forrás: kapuciner.hu