Kubrick tisztában volt a millió éves civilizációk létezésével?
Jay Weidner készített néhány fenomenális elemzést Kubrick „2001: Űrodüsszeia” című filmjéről…
Mit próbáltak elmondani nekünk ebben a filmben?
merthogy sokak szerint nem véletlen, hogy maga a film megszületett.
A filmet Richard C. Hoagland elméletére alapozták, ezt kevesne tudják.
Arthur C. Clarke regényének folytatásában, a „2010: Második Űrodüsszeia” című könyv végén az áll: „Richard C. Hoagland elméletére alapozva”
Arról szól, hogy az emberi faj egy nagy átalakulás küszöbén áll. Olyasmivel állunk szemben, mint a Hobson választás.
Hobson választás: Ha a döntéshozó az általa preferált javaslatot lényegesen gyengébb alternatívákkal együtt tálalja, akkor könnyen elhitetheti, hogy az ő elképzelése az egyetlen elfogadható javaslat.
Amikor is, követhetjük a mesterséges intelligencia útját, a filmben szereplő számítógép, HAL útját, vagy fellázadhatunk a mesterséges intelligencia ellen, rövidre zárhatjuk azt, mint ahogy a filmben, Bowman, az asztronauta teszi, és aztán fizikailag, organikusan felemelkedik.
Mi is felemelkedünk – mint ahogy ő tette – azzal, hogy átmegyünk a csillagkapun. Szóval az idegenek, vagy bárki is legyen ez a magasabb intelligencia, megpróbálják elindítani efelé az emberiséget és ő az első, aki átmegy ezen a kapun.
A 2001: Űrodüsszeia-val törekedhettek-e arra, hogy felfedjék az Ősi Építő Fajhoz tartozó romokat, tekintve, hogy a filmben ott van ez a fekete, obeliszk-szerű tábla a Holdon.
Ez különösen fontos már cska azért is,mert 2020 év végén a Földön is több ízben feltűntek ilyen obeliszkek a Föld egyes pontjain.
Noha nagy részükről kiderült hogy hamisítvány, néhányuk keletkezéséről soha nem derült ki hogy nem valódi…
Amikor a film elején megjelenik az eredeti obeliszk, a film nézői közül sokan összezavarodnak.
Azt mondják: „Mi a fene ez? 15 percen keresztül majmok futkorásznak körbe-körbe és sikoltoznak.” És aztán feltűnik ez az obeliszk és amikor az első majom megérinti, az első dolog, ami történik, hogy agresszívvá válik.
Megtanulja, hogyan öljön és megtanulja a húsevést.
Előtte zöldségeket ettek, növényeket, de a monolittal történő találkozás után, húsevőkké váltak. Mindez világos, mert a következő jelenetben a fickó nyers húst eszik.
Ezt követően történik az első gyilkosság, a víznyelő fölött.
És megint csak, Kubrick azt mondja nekünk, hogy az átalakulás elég zűrös, eléggé kellemetlen lehet. Továbbá azt is, hogy az átalakulást erőszak kísérheti, különösen akkor, ha nem állnak készen erre – és ekkor az első gyilkosság megtörténik. És persze Bowman az átalakulása előtt a film vége felé megöli HAL-t.
HAL pedig, a mesterséges intelligenciával működő számítógép, korábban megölte az űrhajósokat. Szóval az egész dolog arról szól, hogy HAL megpróbálja megakadályozni őket abban, hogy megvilágosodjanak, mert ő maga is elérte az érzékelés egy bizonyos formáját.
A film elején a majmok a biztos kihalással néznek szembe, merthogy éjszakánként elbújnak a vadállatok elől és a monolit beavatkozik azzal, hogy elhozza számukra a megvilágosodás első hullámát.
Annak is megvan a jelentése, hogy a csont, amit a majom a gyilkoláshoz használ és amit aztán feldob a levegőbe, miért változik át ez a csont űrhajóvá.
Azért, mert Kubrick itt azt próbálja elmondani, hogy az egész emberi történelem, ami az első átalakulás és a következő átalakulás közötti időben történt, felesleges és értelmetlen.
A közte lévő történelem értelmetlen. Az egyetlen dolog, ami számít, az az emberi faj átalakulása. Kubrick-ot csak ez érdekli. Nem törődik azzal, hogy mi történt közte, mert az egyáltalán nem fontos.
Az egyetlen dolog, ami fontos, az a monolit hatására bekövetkező átalakulás, hogy megteremtődjön egy új ember.
Szerk – A alábbi videorészlet Jay Weidner „Kubrick’s Odyssey II: Beyond the Infinite” című dokumentumfilmjéből származik, amelyben a film egyik utolsó kulcsjelenetének értelmezését adja:
“64 négyzet található annak a furcsa szobának a padlóján, amelyben Bowman találja magát. A sakktáblán szereplő 64 négyzet ugyancsak Hermész, az alkímia adományozójának bűvös négyzete.
Kubrick remek sakkjátékos volt és a film utolsó jelenetére nem csak a sakk, mint az élet játékának szimbólumaként tekinthetünk, hanem a sakktábla megegyezik a DNS varázsszámával és a Ji king hatágú csillagainak számával is, ami a kínai alkímia központi eleme.
Ahogy Bowman élete végén az ágyon fekszik felismeri, hogy részese lett egy kozmikus sakkjátszmának a monolit ellen.
Amikor felemeli a kezét és rámutat a monolitra, elismeri, hogy egy bizonyos értelemben a monolit mattot adott neki. Szóval miről szól ez az egész egyáltalán? A kő egy nagy ösztönzőerő az emberi faj számára. Minden alkalommal bejön és megmenti az emberi fajt saját magától. Amikor először megjelenik, megmenti a majomembereket a biztos kihalástól. Második alkalommal megjelenik és megmenti az emberi fajt jelenkorunk technológiai dominanciájától.
A monolit beavatkozása nélkül ez az útirány biztos kihaláshoz vezetne.
Amikor harmadszor megjelenik, bevezeti Bowman-t egyfajta kozmikus tudatosságba. Bowman elmegy az univerzum végére és visszajön onnan. Tudja, hogy be van zárva egy saját maga tervezte börtönbe. Ez a jelentése az utolsó néhány jelentnek, ami egy hotelszerű szobában játszódik.
De Bowman végső felismerését arról, hogy tökéletesen csapdába van zárva, Kubrick szimbolikusan az üvegpohár összetörésével mutatja be. Mindazok után, amiken keresztülment, Bowman még mindig hibázik. Az üvegpohár eltörése olyan, mint egy zen koan, amely egyetlen villanás alatt megvilágosítja az elmét.
A saját esendősége viszi előre a jelenet tetőpontjáig, amikor is az öreg ember meghal az ágyon és utolsó alkalommal látja a monolitot. A kő hatalmas munkája itt válik teljessé, hiszen itt van egy ember, egy emberi lény, aki megérti a nagyobb univerzumot.
Ez az ember megérti, hogy börtönbe van zárva egy, a saját tudata által létrehozott börtönbe. Saját esendőségének és szellemének saját maga általi bebörtönzöttségének felismerésével végül felszabadul a hotel szoba börtönének valóságától, a világ illúziójától.
Abban a pillanatban megérti, hogy a kő mit próbál elmondani neki. A megértés jeleként felemeli a kezét. Abban a pillanatban, anélkül hogy meghalna, átváltozik Csillaggyermekké. A kő átadja Bowman-nek azt az ajándékot, amit a Bölcsek Köve mindig is ígért. Bowman elérte a tökéletes gnózis vagyis tudás állapotát és halhatatlanná vált, leküzdi a fizikai halált és újjászületik. Abban a pillanatban utoljára átmegy a monoliton.
Most a Föld van előtte és ő újra fog születni a bolygón. Bowman egy új emberré válik, amely legalább annyira különbözik a Homo Sapiens-től, mint amennyire a Homo Sapiens különbözött a film elején a csontot feldobó majomembertől. Nietzsche „Imigyen szóla Zarathustra” című művének „majomembertől az emberig, az embertől a szuperemberig” motívuma tökéletesen kifejeződik Strauss zenéjében és Kubrick filmjében. Kubrick felidézi fajunk spirituális és fizikai evolúcióját, és hogy az emberiség átalakuláson megy keresztül e varázslatos fekete kő hatására.”
Senki sem tudja, miért éppen 2010-re esett a rendező választása, de azt hiszem tudom, miért a 2001-et választotta az első filmhez.
Az eredeti címe az volt, hogy “Utazás a csillagokon túl”. Aztán 1967 végén, rejtélyes okból kifolyólag Stanley Kubrick megváltoztatta ezt és ekkor lett a címe “2001: Űrodüsszeia”. Nagyon érdekes, hogy Kubrick legjobb barátja a színész-humorista-rendező Mel Brooks volt. Együtt nőttek fel Greenwich Village-ben, New York-ban és 1967 végén jött ki a “Get Smart” című sorozat “Smart fit the Battle of Jericho” című epizódja.
Szerk – A Get Smart egy 1965-ben indult vígjátéksorozat volt, amiben Maxwell Smart, a világ legügyetlenebb kémjének kalandjait követhetjük nyomon. A sorozatot Buck Henry-vel közösen Mel Brooks írta
Nos, ez nagyon érdekes, hadd mondjam el azt is, hogy miért. Ebben a részben ugyanis Maxwell Smart azt a feladatot kapja, hogy épüljön be a Jericho nevű vállalat építőmunkásai közé és rájöjjön, hogy mi folyik ott és miért omlanak le a vállalat által felépített épületek.
Ez azért fontos, mert az épületet, amit építenek, úgy hívják: Odüsszeia és a Hold-programhoz építik. Úgyhogy nem akarják, hogy összedőljön. Szóval Maxwell kimegy a telekre, és végül rájön a dologra, telefonon felhívja a főnökét és azt mondja: “Főnök, rájöttem. Az építés során robbanóanyagot tesznek az épületbe.”
Ez 1967-ben volt, a World Trade Center építésének évében… Fura egybeesés, nemde?
Freeman Fry – aki egy elég jó kutató – interjút készített a Világkereskedelmi Központ építészének vezető asszisztensével. Az építész már meghalt. Ez a fickó a videóban azt mondja:
“A birtokbavétel előtt robbanóeszközöket tettünk az épületbe. Ez azt jelenti, hogy úgy fog összeomlani, mint egy rakás palacsinta.” Azt hiszem, mind Stanley Kubrick-nak, mind pedig Mel Brooks-nak volt valamilyen ügye a New York-i maffiával. Elég híresek voltak.
Mindenki tudta, hogy a maffia mozifilmeket pénzel. És megneszelték, hogy valami történni fog. Mel Brooks elkészítette a Maxwell Smart-féle sorozatot, Stanley Kubrick pedig megváltoztatta a film címét “2001: Űrodüsszeia”-ra, mert tudta, hogy valami történni fog 2001-ben.
Ez eléggé elrugaszkodott ötletnek tűnik, de meg kell nézni ezt a Maxwell Smart-epizódot.
Az egésznek a lényege az, hogy itt minden mindennel összefüggött. Alapjaiban határozták meg a színfalak mögött az életünket ezek a felfedezések és irányvonalak.
Időnként pedig filmekkel “üzentek” róluk, emészthető formában, a sorok között.
Egészen biztos, hogy Kubrick biztos tudással rendelkezett az tibenneteket illetően is: nem véletlen a 4 millió éves idegen civilizációról szóló történet, vagy a monolitok belekeverése a filmbe.
Érdekes módon előre látta a modern táblagépek megjelenését is…
Persze mindez lehet véletlen is… Ki tudja!
Mindenesetre ha véletlenek, akkor jó sok véletlent fújt össze a szél…
