25 percen át volt “odaát”: rejtélyes lényekről számolt be a halálból visszatérő nő

“Elmondták a legidősebb fiam jövőbeli halálát,” – mondta.

“Nem mondták meg nekem a dátumot, sem az időpontot, de nagyon világos volt, hogy erre sor kerül, és meg is történt.”

Mary Neal ortopéd sebész 1999-ben szenvedett el egy nagyon súlyos balesetet, aminek a következményeképpen 25 percen át volt oxigénhiányos állapotban.

Lényegében tehát halott volt, ezt a kiérkező mentők és az életéért küzdő orvosok is megerősítették később.

Szinte semmi remény nem volt arra, hogy visszahozzák őt az életbe, mégis küzdöttek érte.

3 méter mélyen találtak rá a víz alatt, ahol 25 percet töltött, egy kajak baleset után.

Borzalmasan nézet ki, teljesen megtelt a tüdeje vízzel, fel volt puffadva, és vörös is volt, mint egy vízi hulla.

Csodával határos módon mégis vissza tudták őt hozni az életbe.

Amikor visszatért, elmondta, hogy látott valamit “odaát”, és egész biztos abban, hogy van túlvilág.

A halála pillanatát érdekes módon írta le.

Elmondta, hogy érezte, ahogyan a testét elhagyja a lelke. Egy ideig felülről látta saját magát, ahogy a folyómeder alján fekszik és nem lélegzik.

Nem sokkal ezután a Menynben találta magát, egy máig meghatározhatatlan helyen, ahol ismeretlen lények csoportja állta körbe.

Ezek egykor elhunyt rokonai, családtagjai lehettek, legalábbis ez volt az érzése, de az arcukat nem tudta kivenni.

Egy több százezer virággal szegélyezett ösvényen vezették végig, amely egy hatalmas kupolás szerkezethez vezetett.

A nő egy élénk érzésről számolt be, mintha otthon lett volna. Ezzel egyidőben megfordulhatott, és megvizsgálhatta a víz alatt heverő testét.

A nő elmondta, hogy mindenki nagyon boldog volt az érkezésekor, és rengeteg hozzá hasonló emberrel találkozott, akik épp akkor léptek át ebbe a világba, ahogyan ő fogalmazott: a “túloldalra”.

A szellemekre visszatérve azt mondta, hogy ezeknek a lényeknek karjaik és lábaik voltak, és érezhetően erős szeretetet árasztottak magukból.

Azt mondták neki, hogy még feladata van, ezért visszavezetik a saját testébe.

“Elmondták a legidősebb fiam jövőbeli halálát,” – mondta. “Nem mondták meg nekem a dátumot, sem az időpontot, de nagyon világos volt, hogy erre sor kerül.” – idézet fel.

Amikor magához tért, mindezekre emlékezett, és a mai napig úgy hiszi, hogy ezek valós élmények voltak és tényleg járt “odaát”.

Amikor Mary befejezte emlékiratát megtudta, hogy Willie balesetet szenvedett. Egy sofőr, akinek elvonta a figyelmét a mobiltelefonja, elütötte járművével és megölte őt.