Egészségünk

50 naposan le kell vágni a csirkét, mert 51 naposan már megdöglik a belé nyomott hormonoktól

Az élelmiszeripar legsötétebb szegmense a húsipar.

Élőlényeket “alakítanak át” vegyszerekkel és szteroidokkal kezelt biomasszává, hogy aztán ételként címkézett szemetet adjanak el a fogyasztóknak.

Kegyetlen “húsdara” ipari szintre emelve

Az élelmiszeripar szinte tocsog a különféle módosított vegyszerektől és kemikáliáktól.

Hirdetés

A húsipar még az élelmiszeriparon belül is az egyik legmegvetettebb, leggusztustalanabb szegmens. Itt ugyanis az élőlények nagyipari “kínzása” zajlik.

Azért idézőjelben a kínzás, mert vár valódi kínzásról van szó, ezt az ipar nem ismerni, nem tudja értelmezni.

A csirkék és a tehenek is állatok, érző lények. Ezt azonban nem ismerik el.

Eszközökként, falatokként tekintenek rájuk, pedig azt még az állatvédelmi törvények is kimondják, hogy legalább arra az időre megfelelő körülményeket kell biztosítani számukra, amíg “feldolgozásra kerülnek.

Csirkeipar, avagy az érem sötét oldala

A csirkéket kegyetlen körülmények között nevelik. 50 naposan levágják őket, mert 51 naposan már sokuknál különféle defektusok jelentkeznek.

Sok esetben ugyanis tényleg előfordul az, hogy a legtöbb csirke nagyon hamar megnő.

Korábban sokkal tovább tartott felhizlalni a csirkéket, főleg a tanyán az átlagembernek.

Azonban azok jóval finomabbak is voltak, és mivel természetes táplálékuk volt, sokkal egészségesebb is volt a húsuk.

Erősebb is volt az immunrendszerük, nem kellett teletömni a gyártósorok között őket különféle antibiotikumokkal, hogy aztán még a boltok polcaira szánt húsban is ki lehessen mutatni az antibiotikum származékokat…

Hirdetés

Vegyszerekkel tele…t hús

Régebben 68 naposan sem értek el akkora súlyt és térfogatot a csirkék, mint most, alig 47 naposan.

Ez sok mindenről árulkodik, de akinek van ehhez gusztusa, nos, annak jó étvágyat kívánunk a vegyszerekkel telesz*rt hulladék húshoz.

A nagyüzemi csirketartást látva számos embernek elmegy az étvágya és lemond a csirkéről; nem véletlenül. A csirketáp tele van ugyanis vegyszerekkel, fémekkel, gyógyszerekkel, akár más csirkékkel.

Válasszunk inkább olyan szabadon tartott csirkét, amely például füvet kapott tápnak…

Talán attól tovább is fognak élni az emberek, és mi magunk is…

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!