Pereme lehet az ismert univerzumnak a NASA tudósai szerint: ez mindent megváltoztathat
Minden korábbi elmélet bukhat. A világmindenség egyik legnagyobb rejtélyére derülhet fény.
A kozmoszban a fény, vagy egy adott tárgy szabadon, pillanatok alatt közlekedhet a világegyetemben anélkül, hogy a gravitáció befolyásolná.
Sokáig nem gondolták a tudósok és kozmológusok azt, hogy pereme lehet a kozmoszbak.
Elméletben azonban már több ízben felvetődött a kérdés: mi lenne, ha egy adott határon túlhaladva vissza lehetne tekinteni a “semmiből” az ismert világunkra?
feltételezi, hogy az anyag eloszlása a világegyetem minden pontján nagyjából hasonló, más szóval az univerzum izotróp.
Ezen elv alapja részben az az elképzelés, mely szerint a fizika törvényei bizonyos variánsoktól eltekintve egységesek a világegyetemben.
Ha tehát az univerzum egységes, nem tartozhat hozzá perem sem, hiszen az látványosan eltérne a többi régiótól.
Képzeljünk el egy tökéletes gömb alakú ballont, amelybe bármeddig fújhatjuk a levegőt anélkül, hogy kiszakadna. Jelképezze ez a táguló világegyetemet.
Ha a léggömb felszínére egy parányi hangyát helyezünk, amely űrutazónkat szimbolizálja, az a végtelenségig mászkálhat a felszínen anélkül, hogy bármilyen jelentősebb eltérést tapasztalna.
Ez azonban nem jelenti azt a szó szoros értelmében, hogy nem lenne pereme, határa
Egyszerűen egyes tudósok szerint csak arról van szó, hogy a léggömb síkjában mozgó élőlények – mint az emberek – számára tűnne végtelennek a kozmosz-lufi.
Ellenben ha valahogyan ki tudnánk lépni a két térdimenzióból, akkor a léggömböt kívülről is képesek lennénk érzékelni.
Az univerzum az általános konszenzus szerint mindent tartalmaz, önmagába hajlik vissza.
Mégis, egyes NASA kutatók azt feltételezik, hogy létezhet egyfajta perem.
Sőt, egyes korábbi kutatások már azt is megállapították, hogy egy focilabda alakú forma jönne ki, ezt a kozmikus háttérsugárzás maradványaiban felfedezett mintázatok alapján állítják.
Ellenben ha mondjuk a Világegyetemet a kvantumállapotnak vesszük, akkor nincs alakja, mert a valószínűségi függvénye alapján az “alak” értelmezhetetlen
-állítják mások.
A témában nem tudtak még közös nevezőre jutni a szakértők.
A kozmosz lehetságes határaival kapcsolatban rengeteg a kérdőjel.
Ha valóban határa, adódik a hátborzongató kérdés: mi van amögött? Mi van azon túl…?
Ez a látszólagos értelmezhetetlenség már azt is felveti, hogy a világmindenség talán szándékosan ennyire értelmezhetetlenül végtelen, mintha csak egy szimulált világ lenne…
Arról, hogy a világegyetem végtelen-e, például megoszlanak a vélemények, elképzelhető, hogy az univerzum a magasabb dimenziókban önmagába görbül vissza…
Egy biztos: még rengeteg kutatást kell elvégezniük a tudósoknak ahhoz, hogy egy hajszállal is közelebb kerüljünk a válaszokhoz.
