Roska Botond génterápiája képes visszaadni a vakok látását: Nobel-díjat érhet a tudása
Már a Nobel-díj előszobájának számító Alden Spencer-Díjat is megkapta. Óriási áttörés előtt áll…
Roska Botond nevével az utóbbi hónapokban számtalan helyen találkozhattunk.
Őm az az ígéretes magyra tehetség a tudomány töürténetében, aki újra Nobel-díjat kaphat magyar kutatóként.
A Bázeli Egyetem orvostudományi karának professzora tavaly év végén kettő, (Bressler és Alden Spencer-Díj) januárban egy jelentős tudományos díjat (Louis Jeantet-Díj) nyert el az általa kidolgozott látás-visszaállító terápiáért, illetve a látás folyamatának megértéséért, és azért a génterápiáért, mellyel vak emberek látását tudja visszaadni.
Korábban egy interjúban azt is kifejtette, hogy lassan ott tartanak, hogy nem lesz vakság, ami nem gyógyítható, és egyébként ez a hitvallása is.
A retinával, vagyis a szem fényérzékeny rétegét jelentő recehártyával dolgozik.
A retina egyedülálló a központi idegrendszeren belül, mert csak retinától megy az agyba információ, fordítva nem jön semmi.
Az összes többi agyterület – és tudni kell, hogy a retina az agy szemünkbe „kihelyezett” része, hiszen embriókorban az agyból nő ki a szemideggel együtt – legalább húsz másik agyterülettel kommunikál, vagyis érkeznek ezekből a régiókból információk és mennek is oda ingerületek.
Egy génterápiás módszercsomagot dolgoztunk ki, amellyel majdnem minden típusú vakságon lehet ilyen-olyan mértékben segíteni a következő húsz-harminc évben
– jelentette ki Roska Botond.
Ez egy igazi és óriási jelentőségű áttörés.
Kísérleti egerek retináin végzett génterápiák során jutottak arra, hogy a vakság legtöbb típusa, fajtája visszafordítható, akár meggyógyítható.
Roska elmondta azt is, hogyan dolgozták ki az eljárást, hogyan kísérleteztek:
“Bázelben dolgoztuk ki egy mérnök segítségével, hogy ha a halál beállta után tíz percen belül vesszük ki a donor retináját, akkor ebből még vizuális információkat is ki tudunk nyerni.
Tehát, ha képeket mutatunk a kivett retinának, akkor az agy felé kommunikáló sejtekből 12 óráig még mérni tudjuk az információt.” – jegyezte meg.
“Bárkiből, így betegekből, bőrmintából, vagy vérből újraprogramozott őssejtekből több száz, vagy ezer ilyen retinát létre tudunk hozni és ki lehet így próbálni, adott esetben variálni a legcélravezetőbb módszert.”
