Egy 12 és fél ezer éves ősi civilizáció nyomai Connecticutban?
Az ifjabb Dryas-periódus titkát rejtheti, válaszok a legutóbbi tömeges kihalásra?
12 és fél ezer évvel ezelőtt az emberiség és a jelenlévő nagy civilizációk szinte mind lenullázódtak.
Korábban is létezhettek emberi világok azonban ezek eltörlődek az Özönvíz nyomán.
Egy özönvíz előtti civilizáció maradványait találhatták meg Connecticutban?
A település és a maradványok ugyanis ebből az időből valók, de sokaknak van egy sansza rá, hogy 12 ezer évnél is régebbiek lehetnek.
Közel 15 ezer darab régészetileg értékelhető lelet került elő a felszín alól a felfedezés óta.
A Farmington híd munkálatai során fedezték fel az egészet, akkor még senki sem gondolta, hogy az elmúlt évek legnagyobb horderejű régészeti felfedezésében vesznek tulajdonképpen részt.
A legtöbb itt felfedezett eszköz kőből készült, és különféle munkaeszköznek tűntek, e találtak itt cserepeket és vázákat is.
A paleoindiai korszakból származó nyomok egyúttal a legutóbbi jégkorszak nyomaira és pontos okaira is fényt deríthetnek.
A régészek az amerikai kontinens legkorábbi népeit nevezik tágabb értelemben paleoindiánoknak, azaz „ősi indiánoknak”, akik a legutóbbi jégkorszak vége felé, a késő pleisztocénban érték el a kontinenst.
Kőeszközök, főként nyílhegyek és pattintott kőeszközök bizonyítják, hogy ebben az időszakban emberek népesítették be a kontinenst.
A tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a paleoindiánok közvetlen rokonságban állnak az ázsiai népekkel, különösen a kelet-szibériaiakkal.
Számos nyelvi hasonlóság, vércsoportbeli egyezések, és a génekben található azonosságok igazolják ezt a teóriát.
Egyértelműen ez a Connecticutban jelenlévő legősibb emberi civilizáció, és annak nyomai.
Végső soron komoly kérdések merülnek fel számtalan más tekintetben, de mégis, a helyszín és a régészeti leletek tanulmányozása pontot tehet annak a kérdésnek a végére, hogy hogyan érkeztek a kontinensre az indiánok elődei.