Élet a halál után: feketelyukról és arc nélküli emberekről számolt be a klinikai halálból visszatérve
Egy elképesztő történet járta be a világsajtót. A túlvilág nem teljesen az, aminek hisszük?
A halálközeli élmények évtizedek óta lázban tartják az egész világot, és folyamatos kutatásra sarkallják a témában a tudósokat.
Az utóbbi években úgy tűnik, egyre közelebb kerülnek a megoldáshoz.
Számos bizonyíték kezd ugyanis kirajzolódni, melyek szerint a kvantumfizikai szinteken az emberi tudat valahogyan képes valóban túlélni a testünk halálát.
Azaz bizonyos értelemben tényleg van túlvilág.
Egy férfi nemrég a halálból visszatérve mesélt el egy elképesztő történetet, és hajlandó volt hazugságvizsgálaton is átesni, csak hogy igazát bizonyítsa.
Peter elmondta, hogy egy balesetet követően zuhant egy mély kómába, amiből végül nem ébredt fel, és a klinikai halál állapotába zuhant.
Ekkor ő is klasszikusan látta magát felülről, és a körülötte mozgolódó, beszélő orvosokat.
Ezt később tűpontosan vissza tudta idézni, az orvosok legnagyobb döbbenetére, hiszen egy eszméletét vesztett, klinikailag halott férfinek elméletileg erről lehetetlen, hogy emlékei legyenek.
Peternek volt…
Peter azt is elmondta, hogy ezután egy hatalmas, örvénylő asztrális világba került.
Minden nagyon képlékeny volt, mintha semminek nem lenne szilárd formája. Egy hatalmas feketelyukban ragadt ő is, sok más emberi alakkal együtt.
Ezeknek az alakoknak azonban nem volt arca.
Egy feketelyukhoz hasonló éjsötét szőnyeg volt egy szintén arcvonásokkal, szemekkel és szájjal nem rendelkező ismeretlen nő köré csavarva – mesélte.
“Az egész szürreális volt.”
Peter nem érezte az idő múlását, és mérhetetlen nyugalom áradt szét a testében.
A következő pillanatokban aztán minden megszakadt.
Ekkor tért vissza az életbe az újraélesztését követően.
Ezután már csak zavarodottságot érzett és a legelső emléke a visszatérése után az volt, hogy nagyon fázik, és hogy meg van rémülve, nem értette, hogy mi zajlik körülötte.
Dr. Sam Parnia régóta foglalkozik halálközeli élményekkel, és szerinte a Peteréhez hasonló esetek a bizonyítékok arra, hogy az agy nem csak hallucinálja a létezésen túli “létet”.
