Ősi Bibliák rejtett kódjai Salamon templomáról: Newton és sokan mások is kutatták
Egy tükrözött, héber nyelvű dokumentumon megadták Salamon elveszett templomának pontos helyét?
Egy Timothy Smith nevű bibliakutató, aki tükrözött forrást, kódolt bibliai üzeneteket fedezett fel a legősibb bibliákban.
A Leningrádi kódexet lehetne itt említeni, vagy az “Alekhói kódexet”.
Ez utóbbi legalább 500 db pergamenből állt, ebből 294 oldal maradt fenn.
Ebben krónikákban írtak le minden rejtett kódot Salamon templomáról.
De lehetne említeni a Thora tekercset, vagy a Holt tengeri tekercseket, melyek állítólag mind rejtett utalásokat tartalmaznak mind a Szent Grál rejtekhelyére vonatkozóan, mind pedig Salamon templomának pontos helyről.
Isaac Newton is kutatta, jegyzetei az izraeli könyvtárban vannak és az izraeli nemzeti múzeumban.
Newtont ugyanis érdekelte a téma, ráadásul neki a világvége számításaihoz is szüksége lett volna erre.
Ő ugyanis több ízben is “kiszámolta” a vilávégét, az egyik számításába nem vette bele a vallási bizoynítékokat, de egy másik pontosabb jóslata azon állt és bukott, hogy hol rejlik Salamon temploma, és mit takar annak belseje…
Miért is ennyire fontos, hogy valaha megtalálják Salamon templomát?
Nos, a legendák szerint egyrészt a végidők kezdete arra az időpontra tehető, amikor az emberiség feltárja újra az építményt.
Ez elvezethet a vallásosak szerint a második eljöveteléhez, amikor Jézus visszatér a Földre ítélkezni élők és holtak felett.
Másrészt régészeti szempontból hihetetlen kincseket hozhatnak napvilágra.
Salamon temploma mesés kincseket rejtett, a legendák arról szólnak, hogy bármely uralkodó ha rátehette volna a kezét, korlátlan anyagi forrásai és hatalma lett volna.
Harmadrészt a Szent Grál végső rejtekhelye is lehetett a templom, hiszen a kincsek között a nem túl részletesen körülírt grált könnyű lehetett elrejteni.
Ráadásul a templomban biztonságban maradhatott, mivel azóta sem akadtak a nyomára.
Ezek alapján a régészet és vallástörténészek úgy sejtik, hogy Dávid városában kell keresni az elveszett templomot.
Ez lényegében Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye. Az egykori, ókori Jeruzsálem eredeti magjának feltételezik.
A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya mintegy háromezer évvel ezelőtt foglalta el, akiről a nevét kapta.
Hogy valóban rátalálnak-e a régióban az elveszett templomra, azt az idő hamarosan eldöntheti…
