A tudomány szerint semmit sem ér az ima: nagy port kavart eredményekről számoltak be
Az egész világot két táborra szakította a hír, ami egy olyan tanulmányt tárt a világ elé, amely kijelentette: semmit sem ér, ha imádkoznak valakiért…
Szerintetek?
Nektek mi az élettapasztalatotok ezzel kapcsolatban?
A „csodás gyógyulásokat” lehetetlen alátámasztani és megcáfolni, de a tudományos kutatásokra tett utalás már több, mint érdekes.
Főleg annak fényében, hogy a téma egyik legtöbbet emlegetett kutatása olyan eredményt hozott, miszerint a szívkoszorúér áthidaló műtéten átesett páciensek, akik tudták, hogy imádkoznak értük, rosszabb tünetekről számoltak be, mint azok, akik nem tudták, vajon imádkoznak-e értük, vagy sem.
„Érdemes azt is tudni, hogy már maga a figyelem, ha valakivel foglalkoznak, hozhat pozitív hatásokat magával, és ezt nemcsak embereken, hanem állatokon is ki lehet mutatni” – mondta a szakértő.
Ez azt jelenti, hogy már maga a törődés és a figyelem is jelentheti azt, hogy valakinek javul az életminősége, és ezzel egyes panaszai is elmúlnak.
Az indiai metaanalízis mind pozitív, mind semleges, mind pedig negatív végkifejletű kutatást válogatott példaként: az elsőnél egy 219 fős IVF kezelésen részt vevő dél-koreai mintánál mutatták ki, hogy a távoli ima majdnem megduplázta a teherbeesés sikerét, és ide soroltak egy rendkívül alacsony számú (22 példányos) fülesmakiféléket vizsgáló tanulmányt is, aminél felgyorsult a sebgyógyulás az imák hatására.
A semleges területről éppen két szív- és keringési példát hoztak: 799 koszorúér-betegségre kezelt embernél, valamint perkután koszorúér-beavatkozás után lábadozóknál sem mutattak ki hatást az imára.
A negatív következmények pedig már egy szignifikáns, 1802 fős mintán végzett kutatásban jelentkeztek: a bypass-műtéten átesettek közül azok, akik tudták, hogy imádkoznak értük, rosszabbul viselték a lábadozást, és több komplikáció jelent meg náluk.
Ez szakértők szerint azért lehet, mert jelentkezhet náluk az úgynevezett „teljesítési szorongás”:
tudják, hogy jobban kellene lenniük, emiatt szorongani kezdenek, és az állapotuk rosszabbodik, vagy lassabban javul.
Ugyanakkor korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a templomba járás valószínűleg javít az egészségügyi állapoton.
Ezenkívül az imádság csökkentheti a szívbetegségek káros következményeit. De még egyszer fontos megjegyezni: itt sem zárható ki a placebohatás.
Elmondható, hogy a krízishelyzetekben még az is az imához fordul, aki nem igazán vallásos: egy dán kutatás kiderítette, hogy 2020 márciusában megnőtt a Google-keresések száma az imádkozásra. Az imának kétségkívül számos pszichológiai előnye van: a meditációhoz való hasonlatosságán kívül érezteti az imádkozóval, hogy érzelmileg támogatják, és egy olyan közösséghez kapcsolódik, amely hasonló elveket vall, mint ő. Sőt, ez a kapcsolódás érzése nemcsak lineáris, hiszen a korábbi, szintén vallásos és ugyanazokat az imákat elmondó generációkkal is összekapcsolva érzi magát, valamint azzal az istennel vagy istenekkel is, akikhez imádkozik.
Ezzel kapcsolatosban egyébként Michio Kaku is érdekeseket mondott.
Korábban ő maga is ateistának vallotta magát, és ma sincs meggyőződve teljes mértékben az Isten klasszikus értelemben vett létezéséről.
Ugyanakkor azt elmondta, hogy Isten létezése tudományosan, egész pontosan matematikailag bizonyítható.
Az elméletről itt már írtunk egyszer bővebben, ez szintén nagy port kavart a két tábor között.
Szerintetek létezhet Isten, és más erők?
Az ima hatásos betegség ellen? Maga a HIT képes valakit meggyógyítani?
