Megjelent hazánkban a krími-kongói vérzéses láz – kiadták a riasztást
A csonthártyát támadja, és olyan fájdalmat okoz, mintha csonttörésünk lenne…
A szúnyog, amikor megcsíp minket, nemcsak a vérünket szívja, hanem nyálat is ürít belénk, így tudja megfertőzni az embert, ha a nyálmirigyben jelen vannak a kórokozók.
Hazánkban is felbukkant a krími-kongói vérzéses lázat okozó kullancs – írtuk korábban.
Nem ez az egyetlen, a régiónktól távol őshonos faj, amely már Európában is megfigyelhető. Ráadásul a kullancsok mellett szúnyogok is érkeznek.
A csípőszúnyogok különböző fertőzéseket tudnak terjeszteni attól függően, hogy a kórokozó az adott fajjal kompatibilis-e, és képes-e szaporodni a szúnyog sejtjein belül.
Ha nem, akkor hiába „szívja fel” az állat a kórokozót, nem tudja továbbadni – fejtette ki az Indexnek Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
A szúnyog, amikor megcsíp minket, nemcsak a vérünket szívja, hanem nyálat is ürít belénk, így tudja megfertőzni az embert, ha a nyálmirigyben jelen vannak a kórokozók.
Magyarországon az ötven őshonos mellett három idegenhonos csípőszúnyogfaj él.
A három inváziós faj az ázsiai tigrisszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog.
Ezek közül a tigrisszúnyog az, amelyik a legtöbb kórokozóval kompatibilis.
Ezek között vannak emberre is rendkívül veszélyesek, ilyen például a sárgaláz és a csonttörő láz, utóbbi a csonthártyát támadja, és olyan fájdalmat okoz, mintha csonttörésünk lenne.
Eredeti élőhelyükön gyakran tömegesen élősködnek lovon, szarvasmarhán, de előfordulnak kisebb testű állatokon, valamint emberen is.
A krími-kongói vérzéses láz ezeken a területeken komoly egészségügyi kockázatot jelent, kiemelkedően magas, körülbelül 30 százalékos halálozási aránnyal.
Több európai országban megfigyeltek felnőtt Hyalomma-példányokat, köztük Magyarországon is.
Hazai, vadon élő rágcsálókban és mezei nyulakban szerológiai vizsgálattal már találtak ellenanyagot, de véradók körében is előfordult ilyen, ők tünetmentesen eshettek át a fertőzésen.
A kiterjedtségét kell vizsgálnunk.
A kór emberek körében a Hyalomma kullancs csípésén kívül fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, vérrel való kontaktus útján is terjed.
Földvári Gábor szerint nem lehet közvetlen, egyszerűen előrejelezhető összefüggésről beszélni a klímaváltozás és a kullancsok terjedésének tekintetében.
A környezeti, időjárási tényezők átalakulása miatt azonban a különböző fajok élőhelyének határai is változnak, és a déli fajok folyamatosan északabbra „költözhetnek”.
