3000 éves ujjlenyomatok egy ősi faluban: senki sem tudja, hogy Al Ain ősi települése milyen titkot rejt
Ez még a régészeket is meglepte, az UNESCO világörökség részévé tették.
Egy ősi falat építhettek az emberi múlt hajnalán, melyek Al Ain közelében futottak.
Ez egy olyan ősi falu, ami rengeteg régészeti lelet feltárásának helyszínéül szolgált az utóbbi években.
A Hili 2 nevű régészeti helyszínt pedig az UNESCO világörökség részévé is tették.
3000 éve él ősök nyomai a kőbe “vájva”
Nemrégiben olyan, közel 3000 éves ujjlenyomatokat találtak ősi téglák felszínébe süllyedve, ami átírhatja a térség történelmét, de a világtörténelmet is.
Kiderült ugyanis, hogy ez konkrét bizonyíték lehet arra, hogy képzett szakmunkások dolgozhattak az ősi építményeken a múltban.
A mai Egyesült Arab Emirátusok területén ezek az első civilizációs nyomok iylen régi időtávlatból.
Még Mohamed Al Mubarak, az Abu Dhabi Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium elnöke is nyilatkozott a felfedezéssel kapcsolatban:
“A Hili 2-ben tett felfedezés rávilágít múltunk ismeretlen részleteire mind számunkra, mind a jövő generációi számára.”
Az ujjlenyomatok mellett rendkívül fejlett lenyomatokat is találtak, amik kiváló állapotban maradtak fenn.
Rejtélyes falakat építő civilizáció
A szakértők most mindent bevetnek anak érdekében, hogy a modern tudomány eszközeivel, kriminalisztikai eszközöket sem kímélve felfedjék az ősi múltat, és a végére járjanak annak, hogy pontosan ik és hogyan dolgoztak ezen a falon, és a téglákon.
A lenyomatokból ugyanis kiderülhet a csoport kora, valamint az építési technológia jellege is.
Azt már most ki lehet jelenteni, hogy fejlett módszerekkel dolgoztak, meglepően fejlettel ahhoz képest, hogy mindezt 3000 évvel ezelőtt kivitelezték.
A vaskor elvszett civilizációinak egyike építhette a falat, és az ő munkásainak ujjlenyomatát örökíthette meg a rideg kő és az idő “románca”.
A kézművesek a kezükkel dolgoztak, hogy a sár téglákban olyan bemélyedéseket hozzanak létre, amelyek aztán a sárból, kövekből és vízből készült habarcsot megtartották, és a falat összekötötték.
A múltban sokkal fejlettebb technológiákat használtak
A régészeti eredmények azt mutatják, hogy az őseink a rendelkezésre álló anyagokat kifinomult és optimális módon használták, hogy olyan házakat és épületeket emeljenek, amelyek évezredekig tartanak.
A régi, letűnt idők emberéről alkotott primitív kép már rég nem állja meg a helyét.
A helyszínen például találtak többek között szintén j állapotban fennmaradt sütőket, melyeket tannournak hívtak.
Ezek agyagból készültek, és a kövek felmelegítésével sütöttek rajuk mindenféle húst.
A történelemtudománynak és a régészetnek nem szabad tehát alábecsülnie a múltban élők tudását.
Talán még napjainkban is tanulhatnánk tőlük…
Több ezer évvel ezelőtt itt lakó emberek alkalmazkodók és képzettek voltak. Munkájuk bizonyítéka, hogy a helyszín 3000 évvel ezelőtti lakói által épített számos fal még mindig áll.
