Megtalálhattuk a fekete lyukak körül élő szupercivilizációk nyomait?
Új korszak jöhet hamarosan az emberiség történetében? Földönkívüli Dyson-gömbök nyomaira lelhettünk?
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy csillagtömegű fekete lyukak köré épített megastruktúrák segítségével a nagyon magas fejlettségi szintű civilizációk energiaszükségletüket tudják fedezni. Ezek létezése földi csillagászati megfigyelésekkel kimutathatóvá válhat.
Nem elképzelhetetlen, hogy a Földön kívül a Világegyetemben az élet sok helyen kialakulhatott és vannak olyan helyek is, ahol eljuthatott az értelemig, sőt az igen fejlett technikát, technológiát alkalmazó civilizációkig is, amelyek már a kozmikus környezetüket olyan jelentős mértékben átalakítják, hogy ez az átalakítás nagy távolságból csillagászati eszközökkel megfigyelhető.
Ilyen tevékenységre, “kozmikus léptékű építkezésre” legismertebb példa talán a Freeman J. Dyson (sz. 1923) angol-amerikai fizikus által 1964-ben felvetett Dyson-gömb elképzelés, mint megastruktúra lehetősége, amikor a csillag köré annak energiájának begyűjtése céljából gigantikus kozmikus méretű gömböt képes építeni egy szuperfejlett civilizáció kozmikus skálájú mérnöki tervezéssel és kivitelezéssel. Az alábbi kép egy fraktál szerkezetű Dyson-gömböt ábrázol.
Alapvetően három fokozatba sorolja a civilizációkat, hogy mennyi erőforrást használnak fel és azt honnan nyerik:
1-es típus: a civilizáció a bolygójának erőforrásait használja,
2-es típus: a csillagának és a bolygórendszerének,
3-as típus: a galaxisának erőforrásait teljes mértékben uralja.
A skálán a fokozatok között törtszámok is jellemezhetik a civilizáció fejlettségi szintjét, például a földi emberi civilizáció esetében ez 0,7-0,75 között van, azaz nem használjuk fel teljesen bolygónk erőforrásait (szerencsére!).
A szupercivilizációk nem csak a csillaguk köré kell hogy építsenek megastruktúrákat, Dyson-gömböket vagy hasonló szerkezeteket, hanem az egyre növekvő energiaigényük fedezésére akár csillagtömegű fekete lyukak köré is.
Erre mutatott rá Tiger Yu-Yang Hsiao, a taiwani Nemzeti Tsing Hua Egyetem Csillagászati Intézetének professzora által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelyben tajvani kutatók mellett japán és török csillagászok is részt vettek.
Megvizsgálták, hogy egy fekete lyuk környezetében milyen energiaforrások lehetnek. Ugyanis a fekete lyukak eseményhorizontja közeléből, illetve azon kívül többféle energiaforrás áll rendelkezésre, amit megfelelően megépített megastruktúrával be lehet gyűjteni, “meg lehet csapolni”.
A csillagtömegű fekete lyuk köré építhető megastruktúra, Dyson-gömb nem egy zárt felületű gömb, hanem inkább héjakból álló abroncsos szerkezetű lehet.
A megastruktúra nem csak elektromágneses energiát, hanem mozgási energiát is összegyűjt (akkréciós korongban és jetekben mozgó anyag kinetikus energiája) és így egy 2-es típusú civilizáció energia szükségletének mintegy ötszöröse is rendelkezésre állhat.
A kutatócsoport becslése szerint a Tejútrendszerben a Naptól 10 kiloparszek (33 ezer fényév) távolságban levő csillagtömegű fekete lyukat övező Dyson-gömbnek főleg a hősugárzását már meg lehetne figyelni az ultraibolyától (10-400 nanométer), látható fény tartományon át (400-760 nanométer), a közeli infravörösön át (760 nm – 5 mikron), a közép-infravörös tartományig (5-40 mikron).
A Dyson-gömb hősugárzásának modellezése és a megfigyelt színképi energiaeloszlás összehasonlítása, illetve a radiális sebesség változásának időbeli lefolyása alapján a mesterséges megastruktúra jelenlét kimutatható lenne.
Sokak szerint ez valójában nem más, mint az idegen civilizációk kltezésének, nyomainak bejelentésének előkészítése, és a NASA valójában már régóta tudnak, sejtenek valamit.
Más – szintén optimista feltételezés szerint – ténylegesen a küszöbén lehetünk annak, hogy egy szupercivilizáció nyomait, vagy akár Dyson-gömbjét érzékeljük, felfedezzük.
Ha így lesz, alapvetően írja újra az emberiség és a tudomány történelmét.
Forrás: csillagaszta.hu
