Szuperkatonákat és robothadsereget fejlesztenek, amivel leigázható a emberiség

100 százalékig gépeket, robotharcosokat építenek a katonai laboratóriumokban.

Ennek egyik al-programja az emberi agy és a számítógépek összekapcsolása.

Ez akár közvetlenül, finom elektródáknak az agyba való bevezetésével, vagy telepátián alapuló, közvetett kapcsolattal működhet.

Mindhárom katonai szuperhatalom, az Egyesült Államok, az Oroszországi Föderáció és Kína foglalkozik mindhárom fő fejlesztési csoporttal.

Talán a legérdekesebb irány a harmadik, a robotkatonák kifejlesztése és/vagy az emberi agy összekötése a gépekkel, az informatikai technikával.

Ez közelebb járhat a valósághoz, mint gondolnánk – ugyanakkor irdatlan mennyiségű technikai problémát vet fel.

Kezdjük a legbonyolultabbal.

A robotharcos, és a beleépített mesterséges intelligencia alkalmazásának egyik alapkérdése: vajon a tanulásra képes robot egy idő után nem kerekedik-e megteremtői fölé, nem fordul-e ellenük?

Mert a robotkatonák, megteremtőik céljainak megfelelően egyértelműen megszegik Isaac Asimov világhírű tudományos-fantasztikus író még a második világháború idején, 1942-ben megfogalmazott, máig alapvető három (robotika) törvényét?

Ezek:

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
   Szóval a robotkatonák megalkotása roppant kockázatos dolog. Ma egyelőre nem tartunk itt.

A mesterséges intelligencia (AI) egyes részelemei ugyan be vannak építve a robotokba, de ezek még nem képesek komplex, önálló döntésekre – legalábbis a hadseregekben, nemzetbiztonsági szervezetekben.

A mai kor katonai-nemzetbiztonsági alaptörvényét már megfogalmazták:

Minden olyan folyamatban, amelyben emberéletekről van szó, azaz gyakorlatilag a fegyveres harc bármely szakaszában, tilos olyan automatizált rendszerek alkalmazása, amelyek ember nélkül döntenek a tűzparancsról.

Ennek az alapelvnek a tömör angol nyelvű megfogalmazását követik az Egyesült Államok fegyveres erőiben is.

A tudósok egy része szerint azonban ennek nagyon csúnya vége is lehet a jövőben és szükség lenne egy egységes szabályozásra.

Egy ilyen robot haderő, vagy irányítható szuperkatonákból álló hadsereg ugyanis akár öntudatára is ébredhet, ha valóban elég fejletté válik majd a mesterséges intelligencia.

Az elmúlt években maga Putyin is komolyan aggodalmát fejezte ki az M.I. rendszerek iránt és elmondta: bárki is fejleszti ki a végső mesterséges intelligenciát, az a világ urává fog válni.