Szibériából szabadulhat ránk a rettegett kór: milliókat ölhet meg, beteljesülhet a jóslat?
A tudósok megkongatták a vészharangot, ez már rég nem elméleti probléma..
Európa végveszélyben
Korábban senki sem gondolta volna, hogy bekövetkezhet az, ami most úgy néz ki, hogy lecsaphat az emberiségre. Európa közvetlen végveszélyben van, ugyanis egyenesen Szibériából érkezhet a “halál”.
Méghozzá egy olyan fenygeetésként, ami azonnal megölheti emberek millióit, pesszimistább becslések szerint akár tízmilliókat is.
Minden eddiginél erőteljesebb járvány lesz, mely a globalizált világ miatt még gyorsabban söpör majd végig, országhatárokat nem ismerve.
Azt hittük, leszámoltunk vele
Európát egyszer már legyalulta, akkoriban csak fekete halálként ismerték az emberek.
Gyakorlatilag megtizedelte a kontinens haláltá, de nincsneek pontos adatok. Egyesek szerint kis híján kiirtott minket.
A 19. és 20. század orvostudományának fejlődése aztán elhozta a fekete halál végét, vagyis ha stílusosak akarunk lenni, akkoer “halálát”.
1979-ben az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) hivatalosan bejelentette, hogy a fekete himlő immár a múlté: nem lesz több ilyen megbetegedés.
Azt gondoltam mindenki, hogy soha többé nem tér vissza, de tévedtünk.. A 70-es évek vége óta ugyanis elkezdtek olvadni a Szibériában található régiók, és az azok mélyén nyugvó permafroszt területek.
Európát majdnem kinyírta
Európát már egyszer majdnem teljesen legyalulta ez a halálos kór, melyről az akkori emberek még csak azt sem tudták, hogyan terjed pontosan.
Alig öt év alatt 20 millió európai halt meg, ezt a hatalmas veszteséget csak 150 év alatt heverte ki Európa. A városok elnéptelenedtek, ami akadályozta a termelés és a gazdaság helyreállását.
A zsúfolt városokban elképesztő állapotok uralkodtak, amelyek lehetővé tették a járványok gyors terjedését. Az utcákon patakokban folyt a mocsok, az emberek egyszerűen kiöntötték éjjeliedényük tartalmát az ablakon.
Az emberi és állati ürülék sokszor addig gyűlt az utcákon, amíg az eső el nem mosta.
A polgárok sok helyen együtt laktak állataikkal, amelyek gyakran az utcákon kóborolva kutattak ehető maradékok után. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték.
Amikor III. Eduárd angol király a londoni közállapotokat nehezményezte 1349-ben, a városi hatóság közölte, nem tudja tisztán tartani a közterületeket, mert a pestis valamennyi utcaseprőt elragadta.
Szibéria alól szabadulhat ránk
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés miatt kiolvadóban van a fagyott tundra, és ez katasztrófával fenyeget.
Szibériában számos olyan temető van, amelyben fekete himlőben elhunyt emberek tetemei nyugszanak. A fagy konzerválta a tetemeket, és bennük a kórokozókat.
Ezek a tetemek most felengednek, a ragály pedig kiszabadul.
A kutatók nem a levegőbe beszélnek. Az 1890-es években például a Kolima-folyó mellett feketehimlő-járvány tört ki, a lakosság 40 százaléka belehalt.
Sok ezer emberről van szó. A hullákat épphogy csak elkaparták a folyóparton a fagyott földben.
A tetemek lassan kiolvadnak a felmelegedés miatt, és a folyó elviheti a halálos kórokozóval fertőzött maradványokat akár több száz kilométerre is.
A fekete himlő kórházi körülmények között, antibiotikumokkal kezelhető, ám a világ jelenleg nincs felkészülve nagyobb járványra, amikor rövid időn belül százezrek betegednek és halnak meg.
Ezt nem árt, ha egész Európa észben tartja, és készen áll arra, hogy bármikor kitörhet egy ilyen járvány.
