Az Ádámi civilizáció bizonyítéka lehet a Tört falú piramis: Egyiptom egyik legrejtélyesebb építménye rengeteg titkot rejt
A világ egyik legrégebbi piramisa egyáltalán nem olyan szokványos, mint a többi. A Déli (fel)ragyogó nevet kapó tört falú piramis az emberiség bizarr múltját idézi fel…
Ugyanis egyre több bizonyíték van rá, hogy az ember előtti időkből származik.
A Tört falú piramis rejtélyes építészeti furcsaságai
Sznofru dahsúri déli piramisa különleges, egyedi formája miatt a tört falú piramis vagy kettős lejtésű piramis nevet viseli.
A környékbeli arabok ezt is álpiramis néven nevezik.
Nem véletlen, ez ha valaki kívülről szemügyre veszi az építményt, azonnal szembetűnik.
A piramis azonban nem csak furcsa alakja, de szokatlan építészeti megoldásai és kora miatt is elkezdte az utóbbi időkben foglalkoztatni a világot.
A Déli (fel)ragyogó ugyanis egy elhallgatott emberi, vagyis ember előtti múlt megmaradt emléke lehet.
Bizonyíték, hogy talán az egész emberiséget szándékosan egyfajta amnéziában tartják a régmúlttal kapcsolatban.
Magát a piramist soha nem használták temetkezéser ellenben a többi piramissal. Sokkal inkább volt kultuszhely.
A piramis falai meredeken emelkednek, majd 45 méteres magasságban éles törés után egy jóval enyhébb emelkedéssel folytatódnak. Az eredeti emelkedési szöggel a piramis magassága 125 méter lett volna, így azonban kereken 100 méteres.
E konstrukció okait az egyiptológusok csak találgatják…
Az építtető Sznofru volt, a IV. dinasztia első uralkodója. Adatok vannak arra vonatkozóan, hogy székhelyét Dzsed Sznofruból a 15. uralkodási évében tette át a mai Dahsúr mellé, ezért feltehető, hogy ezt a piramist csak akkor kezdték építeni.
Piramis az ember előtti időkből?
A legérdekesebb felvetések a piramissal kapcsolatban a korára vonatkoznak.
Sokan ezt is úgy hiszik, hogy jóval régebbi, mint azt a hivatalos egyiptomi régésztársadalom állítja.
Korábban ugyanez felmerült már a gízai nagy piramis és a szfinx kapcsán is.
Ezeket jelenleg 3-4.000 évesnek vélik, azonban a teóriák szerint akár 12-14.000 évesek is lehetnek.
Ezt főleg arra alapozzák, amit már egy korábbi cikkünkben itt átveséztünk.
Mégpedig arra, hogy a szfinx és maga a piramis is egyaránt magán visel víz okozta eróziós nyomokat. vagyis több száz, vagy több ezer éven át víz koptatta őket, ez pedig teljességgel lehetetlen…
Hacsak nem borította víz a területet, ez azonban jóval korábban volt, mint 3-4.000 év.
Egy elhallgatott múlt
Másik tény, hogy a Korán kimondja, hogy a teremtés 6000 évvel ezelőtt indult meg, mint folyamat. Innen következik, hogy a muzulmán régészek nem határozzák meg 6000 évnél régebbinek ezeket a piramisokat, hiszen azzal saját szent könyvüknek mondanának ellent, ami hatalmas bűn.
Sokak szerint a piramist valójában az úgynevezett ádámi civilizáció építhette, sokkal égebben, mint azt a hivatalos, mainstream régészet állítja.
Vagyis az ádámi korszak előtt is létezhetett egy másik emberiség a Földön, mely piramisokat, hatalmas építményeket emelt, mielőtt eltűnt a bolygó felszínéről.
Talán ennek állított emléket a Tört falú piramis is?
