Az Amazon bejelentette: legyőzhető a halál, beszélgethetünk az elhunyt szeretteinkkel!
Forradalmi felfedezés és egy nem várt megoldás forgathatja fel fenekestől az életünk.
A 2022-es mesterséges intelligencia konferencia 2. napján, amely az Astro nevű Alexa-motoros otthoni robot bemutatása és az MIT Space Exploration Initiative igazgatójának előadása között volt, az Amazon valami különöset mutatott be.
“A nagymama befejezheti az Oz, a nagy varázsló felolvasását?” – kérdezi egy fiatal fiú, miközben elkezdődik a technikai bemutató.
“Rendben,” – válaszolja Alexa jellemzően vidám, mesterséges hangján. Aztán egy másodperccel később egy másik hang szólal meg a gépből, ami sokkal emberibb természetű. De nem az. Ez egy mesterséges intelligencia által generált replikáció a gyerek halott nagymamájának hangjáról.
“Ezek a tulajdonságok fontosabbá váltak a jelenleg is zajló világjárvány idején, amikor oly sokan veszítettünk el valakit, akit szeretünk,” – mondta
Prasad. “A mesterséges intelligencia ugyan nem tudja megszüntetni a veszteség fájdalmát, de határozottan megőrizheti az emléküket.”
Egyelőre ez csak egy technikai bemutató. A projektről keveset tudunk, kivéve azt a tényt, hogy az Alexa mérnökei úgy oldották meg, hogy “hangátalakítási feladatként, nem pedig beszédgenerálási feladatként kezelték”.
Az Amazon nem volt hajlandó kommentálni a funkció működésével kapcsolatos kérdéseket, hogy mikor kerül bevezetésre, vagy hogy ki férhet hozzá.
“Kétségtelenül a mesterséges intelligencia aranykorszakát éljük, ahol álmaink és tudományos fantasztikumaink valósággá válnak,”
– mondta
Prasad a konferencián. De vajon ez a technológia valóban javítja az életünket, vagy új rémálmokhoz vezet?
Mi romolhat el? Avagy a technológia sötét oldala
Maura Grossman, a Waterloo Egyetem Számítástechnikai Karának kutatóprofesszora és a mesterséges intelligencia etikájának szakértője egyaránt látja a jó és a rossz lehetőségeket.
“Láthatjuk a deep fake hamisítások kockázatát, valaki ellopja az ember hangját, és hirtelen azt mondja, hogy utaljak pénzt a számlámról vagy bármi másról,” – mondta.
“Tehát azt hiszem, fel kell tennünk a kérdést: ‘Mi lehet jó ebben, és a még fontosabb kérdés, hogy mi romolhat el ezzel a technológiával?'”
Mégis megvan a lehetőség a jóra is. Grossmannak van egy kedves barátja, akinek a férje elhunyt, és aki egy médiumhoz járt, hogy kapcsolatba lépjen vele.
Míg Grossman eredetileg meg volt ijedve, és attól tartott, hogy barátját becsapják, vagy valamilyen pszichés traumával találkozik, a médium végül segített neki feldolgozni a veszteséget.
“Olyan rossz dolog volt minden második héten felkeresni egy médiumot, és beszélgetni elhunyt férjével?” – kérdezi Grossman. “Egyrészt ez a valóság eltorzítása. Másrészt segített neki átvészelni ezt.”
Nem mindenki engedheti meg magának, hogy felkeressen egy médiumot (vagy eleve hinni a koncepcióban), de egy olyan mesterséges intelligencia, amely képes tökéletesen utánozni egy halott embert, hasonló élményt nyújthat mindenkinek, aki egy szeretett személy elvesztésével
küzd.
A hatvankét éves, Észak-Virginiából származó Angela Sheldon szívesen felhasználná Alexát, hogy elhunyt édesanyjával csevegjen – akivel egyébként is minden nap próbál beszélni.
“A jelenlegi helyzetben nem kapok választ,” – mondta Sheldon. “Tehát, még ha csak azt hallanám, hogy
‘Igen, értem’… valószínűleg boldog lennék.”
De az ezzel kapcsolatos izgalom nem olyan elterjedt mindenhol. Sokak számára ez a találmány olyan, mint valami a Netflix “Fekete tükör” című disztópikus sci-fi antológiájából.
A 2. évad “Mindjárt jövök” című epizódjában egy Hayley Atwell által alakított nő fizet egy cégnek, hogy elkészítse halott barátja mesterséges intelligencia-másolatát (élethű test meg minden). Eleinte tökéletes másolatnak tűnik, de a nőt egyre jobban frusztrálják az apró különbségek, és végül a padlásra zárja.
A számítógépek feltalálása óta a digitális halhatatlanság felkeltette az emberek érdeklődését, és ahogy a mesterséges intelligencia egyre fejlettebb, a koncepció hirtelen elérhetőnek tűnik. Grossman rámutat egy férfi történetére, aki felveszi haldokló apja életét, hogy újrateremtse őt a mesterséges intelligencia segítségével egy “Dadbot” létrehozásával.
Ehhez hasonlóan az újságíróból lett tech-vállalkozó, Eugenia Kuyda a Google neurális hálózatát használta Luka fejlesztésére, egy olyan botra, amely képeket, szövegeket és hangokat használt fel egy barátjától, aki tragikus módon halt meg egy autóbalesetben, hogy újraalkothassa egy verzióját, akivel gyászolni tudott.
Ez a személyes projekt egy Replika nevű alkalmazássá alakult át, amelybe bárki beviheti személyes adatait, hogy valakiből “virtuális MI-barátot” alkosson. Kanye West születésnapi ajándékként Kim Kardashiannak egy találkozót adott néhai édesapjával egy
2020-ban a Microsoft szabadalmat szerzett egy hasonló rendszer létrehozására képek, hangadatok, közösségimédia-bejegyzések, elektronikus üzenetek és írott levelek felhasználásával, hogy létrehozzon egy chatbotot, amely képes valakinek a hangját utánozni, lemásolva az illető
viselkedését.
A szabadalom így szól: Az adott személy egy múltbeli vagy jelenlegi entitásnak (vagy annak egy változatának) felelhet meg, mint például egy barát, egy rokon, egy ismerős, egy híresség, egy kitalált szereplő, egy történelmi személy, egy véletlen entitás stb. Megemlíti a 2D vagy
3D modellek használatát is, hogy életre keltsék ezeket a robotokat.
Úgy tűnik azonban, hogy a Microsoft nem tervezi a projekt megvalósítását. Miután a szabadalom 2021-ben napvilágot látott, Tim O’Brien, a Microsoft etikus mesterségesintelligencia-ügyvédje a Twitteren közzétette, hogy azt 2017-ben nyújtották be, ami azt jelenti, hogy “megelőzi a mai mesterségesintelligencia-etikai felülvizsgálatokat.”
Hozzátette: “És igen, ez zavaró.”
Angeliki Kerasidou, az Oxfordi Egyetem Ethox Centerének docense egy másik egyszerű problémára hívja fel a figyelmet az MI használatával
kapcsolatban az egyes emberek helyettesítését illetően.
“Az ember nem hagyja abba a fejlődést,” – mondja.
“A bot örökké statikus marad, még akkor is, ha tanulhatunk az interakciókból.
Itt nem valamiféle szuperintelligenciáról beszélünk. Tehát lehet, hogy képesek leszünk bizonyos aktív cselekvéseket reprodukálni, de nem hiszem, hogy képesek leszünk önmagában reprodukálni az embert.”
Forrás: ÚjVilágtudat
