Áram nélkül működő hűtőtechnológiát fejlesztettek ki, rezsigyilkos eszköz terjedhet el a háztartásokban
A passzív rendszer több fizikai jelenség összjátékának a kihasználásán alapszik.
Világszerte számos olyan különösen forró régió létezik, ahol áramszolgáltató infrastruktúra hiányában a hagyományos hűtőrendszerek működtetése lehetetlen.
Az MIT tudósai éppen ezen területek megsegítéséhez fejlesztettek ki egy olyan szisztémát, amelyből elektromosság alkalmazása nélkül is ki lehet csikarni némi hűtőhatást.
Ezen új konstrukcióban rejlő legnagyobb újítás talán az, hogy a párolgásos (evaporatív) hűtés, a sugárzásos (radiatív) hűtés és a hőszigetelés módszereit egyidejűleg alkalmazza.
A panelt elég csak a romlandó áruk (pl. élelmiszerek, gyógyszerek) fölé/köré helyezni, és így a termékek eltarthatósági ideje állítólag jelentősen meghosszabbodik.
Ilyen módon rendkívül nedves környezetben állítólag 40 százalékkal, szárazabb kondíciók között pedig 200 százalékkal tovább tárolhatóak el biztonságosan az árucikkek.
A „háromemeletes” rendszer alsó rétege egy tükörszerű anyag, amely a beérkező napfényt visszaveri.
Ez megakadályozza, hogy a napsugarakon belüli infravörös sugárzás a lefedett tárgyat felmelegítse.
Középen egy nagyrészt folyékony vízből álló, porózus hidrogélréteg húzódik meg.
Miközben a fény hatására a víz felmelegszik, párává alakul, és ilyen formátumban felfelé veszi az irányt.
A fedőlapot egy szintén lyukacsos felépítésű aerogél alkotja, amelynek üregei levegőt tartalmaznak.
Ez a réteg erősen hőszigetelő, a visszavert infravörös sugarak, valamint a vízpára azonban könnyedén áthaladnak rajta, és emiatt a sugárzásos,
illetőleg a párolgásos hűtőhatás a rendszeren belül kellőképpen kibontakozhat.
Az új passzív hűtőtechnológia kereskedelmi bevezetésének legnagyobb akadálya, hogy az aerogél előállítása egyelőre drága mulatság.
Így a szakemberek most főleg ezen költségek lefaragására összpontosítják az energiájukat.
