A filléres virágcserép-kályhával tényleg NULLÁRA csökkenthető a téli gázszámla?
Tényleg kifűthető a lakás párszáz forintból? Itt a válasz! Tényleg működik? Látogatóinktól kérdeztük, vajon tényleg működik-e a neten terjedő filléres, “csináld magad” fűtőberendezés. Egy fizikus a szerkezet fűtőhatásának elméleti vizsgálatát is elvégezte.
Utána jártunk a fűtő-okos “cserépnek”!
A szerkezet pofonegyszerű, és még maga az elv sem butaság!
Egy olasz egyetemista találta ki, azóta pedig valóságos futótűzként terjed az az aprócska, viszonylag egyszerű szerkezet, mely felszámolhatja a fűtési költségedet.
Az a leglenyűgözőbb az egészben, hogy nem kell hozzá sem áram, sem gáz, sem másféle gépészeti megoldás.
A kerámia hősugárzót teamécsesek lángja hevíti fel, és kialakításának köszönhetően órákon keresztül sugározza a meleget! Ha kialudtak a gyertyák, csupán annyi a dolgunk, hogy kicseréljük őket!
A hősugárzó kupolája, vagyis a félgömb alakú felső rész két kerámiarétegből készült.
Ezek veszik fel a gyertya hőjét, és sugározzák szét a környezetükbe.
Az előzetes tesztek alapján tudni lehet, hogy egy darab ilyen kis szerkezet 15 négyzetméternyi terület felfűtésére elegendő.
Marco Zagaria, a Római Képzőművészeti Egyetem hallgatója. egy környezetbarát, olcsó és energiatakarékos megoldást szeretett volna létrehozni, így született meg benne ez az ötlet.
Persze sokan mondhatnák, hogy a mécsesnek is ára van.
De az olcsó mécses is tökéletesen működteti, ráadásul egyetlen mécsessel is sokáig fűteni tud az Egloo névre keresztel mini-hősugárzó.
A dolog érdekessége, hogy van hazai vonatkozása is.
Ugyanis hazánkban egy időben ezt a módszert sima cserepekkel már alkalmazták, több-kevesebb sikerrel.
A kérdés persze most is az, hogy vajon mennyire hatékony, mert rendre fellángol a vita akörül, hogy tényleg ennyire jól működik-e vagy sem?
Egyes becslések ugyanis meghökkentő számokat hoztak, azt állítva, hogy akár napi 30 Ft-os fűtés számla is elérhető vele.
Ha ez igaz, akkor ez a módszer tényleg igazi “rezsigyilkos” megoldás.
De lássuk a tesztet:
Két virágcserép, egy alátét, egy kiszuperált tepsi és egy kisegítő üres üveg kellett a próbához.
A tepsit egy sütőből szereztük, az üveget a spjázból, viszont agyagcserépért a boltba kellett menni. A költségek így megközelítőleg 1200 forintig jutottak, mivel „hajtóművet” vagyis mécseseket még korábbról beszereztünk.
A tepsibe került az alátét, abba mécses, rá a kisebbik cserép, aminek a most felülre került alsó nyílását egy tízforintossal takartuk le. Erre került a nagyobbik cserép, aminek a nyílását viszont szabadon hagytuk.
A helyiségben 20-21 fok volt. A beüzemelést követően a cserép 25 perc után 30 fok fölé emelkedett, 50 perc után pedig már 50 fokot mért a hőmérőnk!
Fontos azonban, hogy ez csak a cserép felületének hőmérséklete, nem a levegőé.
Viszont: a hőérzet jelentősen javult.
A kis “cserép-kályha” háromnegyed óra elteltével képes volt hőt sugározni, érezhető szinten.
Viszont hosszabb távon, hidegebb időben már mérhető lehet az ár-érték-költség arány.
“Üdv! Jelentem működik. Pont annyi meleget termel, mint a mécsesek magukban. Lehetne velük akár egy kis sparheltet is melegíteni. Vagy egy fazék vizet.
Drága dolog ennyi meleget mécsesből kihozni. A tűzveszélyről és a büdösről és CO veszélyről nem beszélve. Általános iskola fizika tantárgy”
– írja egy kommentelő.
“A cserépfűtés természetesen működik. Nem kell ki sem próbálni. A kérdés pusztán a teljesítménye és az ár/érték arány.
Senkinek nem ajánlanám Szibériában, de egy 19 C-os kis teremben 10-12 légköbméter esetén akár 1 C-al is emelheti időlegesen a hőmérsékletet.
Egyszerű fizika, mint a szerkesztő is megemlíti energiamegmaradás”
– olvasható egy másik üzenetben.
A konklúzió:
Egy-egy hidegebb napon rásegítő fűtésként nagyon jó lehet, viszont ha valaki így akarna fűteni, lehet hogy ugyanúgy rámenne a gatyája, mintha gázzal fűtene, vagyis igazán spórolni nem sokat tudna feltétlenül.
