Nem mi vagyunk az első fejlett faj a Földön? Egy asztrofizikus megdöbbentő elmélettel állt elő
Állítása szerint komoly bizonyítékai is vannak.
Szerinte most is vannak idegen civilizációk körülöttünk, csak szolidabban élnek, mint mi, mivel elértek a fejlettség egy oylan fokára, mely nem rombolja úgy a környezetet, mint a mai modern emberé.
Sőt, azt sem tartja kizártnak, hogy a múltban éltek már a Földön hozzánk hasonló fajok.
Az Index cikke is foglalkozott a témával, mely az előző emberiség és az idegen civilizációk létének kérdését is felveti.
Gavin Schmidt klimatológus és klímamodellező, a New York-i NASA Goddard Űrkutatási Intézet igazgatója eltöprengett a paleocén-eocén korszak hőmérsékleti változásain.
Ez a Paleocene-Eocene Thermal Maximumnak (PETM) nevezett, 55 millió évvel ezelőtt bekövetkezett termális kilengés egy körülbelül 100 ezer évig tartó ősi globális felmelegedési korszak volt.
Senki sem tudja, hogy ezt pontosan mi váltotta ki, de felmerült egy olyan eshetőség is többek között, hogy egy minket megelőző civilizáció okozhatta.
A PETM ökológiai következményei visszafordíthatatlannak bizonyultak: széles körű kihalások mind a tengeri, mind a szárazföldi ökoszisztémában.
A kontinentális levegő hőmérséklete több mint 5 fokkal emelkedett, a tengerfelszín hőmérséklete az Északi-sarkvidéken akár 23 fok is lehetett. Nem emlékeztet ez minket valamire?
Dehogynem. A jelen korszakra.
Vagyis elképzelhető, hogy már 55 millió évvel ezelőtt létezett egy fejlett civilizáció a Földön, aminek ugyanolyan környezeti hatásai lehettek a bolygónkra, mint a miénknek.
Schmidt szerint ha a modern éghajlatváltozás egyértelműen az ember ipari termelésének eredménye, és a PETM ennyire hasonló folyamatokkal járt, talán az akkori változásokat is kiválthatta egy civilizáció.
Létezik egy hipotézis, a Sziluri hipotézis, ami azt veti fel, hogy egy fejlett civilizáció uralhatta volna a Földet évmilliókkal ezelőtt
Frank hangsúlyozza, hogy ez csak egy érdekes gondolatkísérlet, amivel – bármilyen hajmeresztőnek is tűnik – érdemes foglalkozni.
Az univerzum hatalmas, és rengeteg élhető bolygó keringhet benne, de akkor miért nem találtunk intelligens életre utaló jeleket? Fermi olasz fizikus szerint
rengeteg civilizáció keletkezett, de olyan gyorsan pusztulnak el, hogy pillanatnyilag kevés létezik, és az emberek nem biztos, hogy időbeli átfedésben vannak más földön kívüli civilizációval.
De az is lehet, hogy azért nem találkozunk velük, mert fenntarthatóan és csendesen élnek, technológiai jeleik kevésbé szembetűnők, mint a mieink.
Lehet, hogy a Fermi-paradoxon mindkét feltevése igaz: a kihalás és a technológiai transzcendencia is elképzelhető.
Ha igen, akkor választhatunk, hogy mi is fenntarthatóan akarunk-e élni, vagy feltűnően, pazarlóan és lármásan.
Schmidt szerint minél hangosabbak vagyunk a kozmoszban, annál átmenetibb lesz a létezésünk is.
Így a Földön is egyre biztosabb, hogy létezhettek más civilizációk is, ezek nyomai pedig bizonyíthatnák az olyan rejtélyes régészeti leleteket, melyek mesterségesnek tűnnek, de az ember előtti időkből valók.