Erdély 7 csodája, amit mindenkinek látnia kell: mentsd el ezt a listát, másokhoz eljuttatni ér! :)
Nektek mit jelent Erdély? Voltatok már ott?
Ha igen, mit látogattatok meg, hová mentetek?
Erdély az egyik legcsodálatosabb helye a bolygónak. Alapjaiban véve sokat ellátogatnak oda a világ minden tájáról.
Mi magyarok is nagyon sokszor ellátogatunk Erdély mesébe illő tájaira, vidékeire, de még mindig nagyon sokan vannak azok, akik nem csodálhatták meg ezeket a helyeket élőben.
7 igazi csodát mutatunk be. Ezek olyan helyek, amik kötelezők és a bakancslistáján mindenkinek szerepelnie kellene!
Megosztani, terjeszteni másokkal ér és kötelező 🙂
Gyilkos tó és Békás szoros
Alapvetően az egyik legszebb hely, ami valaha volt, és amit a természet valaha kialakított.
A Gyilkos-tó Románia egyik legfestőibb és vadregényesebb tava. A tó sajátosságát és varázsát a keletkezésekor elárasztott fenyőerdőből visszamaradt, fenyőcsonkokkal teletűzdelt, zöldes árnyalatú vízfelület adja meg, az északon magasló Kis-Cohárd 1344,5 m magas sziklatömbjével.
Az impozáns sziklamagaslatokkal, sziklafalakkal szegélyezett Békás-szorost évmilliók során a Békás patak alakította ki, amely az erózió által egyre mélyebbre vájta magát a jura és krétakori kőzetekbe.
A Békás-szoroson végighaladva káprázatos élményben lehet részünk, amint a folyó mentén, lejjebb és lejjebb haladva szűkülő szoros eléri a “Pokol kapuja” és a “Pokol tornáca” nevű helyeket.
A lélegzetelállítóan fölénk magasodó 200-300 m magas függőleges sziklafalak Európa természeti ritkaságának számítanak, a kialakított turista és mászó útvonalaknak köszönhetően ez a hely a turisták és hegymászók kedvelt kirándulóhelye.
Szent Anna-tó
A Szent Anna-tó Csíkszeredától 35,5 kilométerre, Tusnádfürdőhöz közel a Csomád hegycsoport egyik kialudt vulkáni kráterében található, a Mohos Természetvédelmi Területen belül. A másik vulkáni kráter helyén a Mohos-tőzegláp található.
Megközelítése igen egyszerű, mivel rendszeres busz- és vonatjárat van Csíkszeredából is és Sepsiszentgyörgyről is.
Autóval Csíkszereda irányából az E 578-as európai úton haladva megközelítőleg 35-40 perces az út, Sepsiszentgyörgyről ugyancsak az E 578-as utat követve 40-45 perc alatt juthatunk el Tusnádfürdőre.
Tordai hasadék
Erdélyben kevés természeti látvány vonz annyi turistát, mint a Tordai-hasadék. Tudni kell azt, hogy a Hasadék nem Tordán van, hanem több (7–10) kilométerre a várostól.
A monda szerint a kunok elől menekülő Szent László kardjával vágta át a sziklát, vagy pedig az isteni gondviselés jeleként vált kétfelé a hegy.
A Hesdátban található Szent László pénzt (valójában kövületek) a kunok szórták el, hogy az őket üldöző magyar katonák figyelmét elvonják. A pénz azonban László fohászára kővé változott.
A Tordai-hasadékban húzódott meg 1241-ben Kendi Gyula hadvezér is, majd Batu kán seregére támadva győzelmet aratott fölötte.
A Tordai-hasadékban először 1915-ben forgattak filmet, a Havasi Magdolna egyes jeleneteit.
Jókai Mór 1853-ban csodálta meg a Hasadékot. Élményét később az Egy az Isten című regényében így örökítette meg: „A Tordai-hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talpáig kettérepedve.
A torockói Székelykő
A Torockóra irányuló figyelem már Orbán Balázst megelőzően megnő. Szatmári Papp Károly 1841-ben, Maszák Hugó 1859-ben, ismételten 1865-ben hívja fel rá az országos figyelmet. Nemes Ödön 1866-ban „regényes utazást” ígér az ide látogatóknak, majd három év múlva a „toroczkói várromokat” mutatja be turisztikai látványosságként.
Mind a két világháború között, mind a világháború után megmarad a leglátogatottabb településnek.
Népszerűségéhez nagymértékben hozzájárultak a bányavárosról készült szépirodalmi alkotások. Jókai Mór Egy az Isten (1877), Gyallay Papp Domokos Vaskenyéren (1926), Ignácz Rózsa A torockói gyász (1959) című regénye a viharos, megpróbáltatott és hősies történelmi múltat örökíti meg.
Székelyföldi borvizek és mofetták
A vulkáni utóműködésnek köszönhetően Székelyföldön számtalan ásványvízforrás található (Románia ásványvízkészletének majdnem fele), így a térség egyik legfontosabb természeti adottságának számít.
Az ásványvizet a helyiek borvíznek nevezik, nevét az ital enyhén savanykás ízéről kapta, a forráshelyet ennek megfelelően borkútnak is nevezték.
A borvizek ízét és összetételét a gázfeltörés helyén lévő kőzetrétegek ásványi összetétele határozza meg. Így a Székelyföldön található borvizek rendkívül sokfélék, de túlnyomó részben szénsavas, bikarbonátos, kalciumos, magnéziumos, vasas, kénes, enyhén sós vizek formájában jelennek meg.
A gázkiömlések másik sajátos formáját az ún. mofetta jelenti, amely a földből feltörő nagy mennyiségű széndioxidot jelöl, ami mellett egyes helyeken oxigén, nitrogén, vízgőz, kén-hidrogén tör fel. A megnevezés a latin mephitis szóból ered, jelentése „bűzös kipárolgás”.
A székely ember számára a borvíz a mindennapok itala, már a régi időktől fogva ismerték és használták a borvizet, jóllehet jótékony hatására és értékesítésére vonatkozóan a legkorábbi feljegyzéseket a 18. századi levéltári dokumentumokban találjuk.
A csíksomlyói Mária-szobor
A Kárpát-medence legismertebb Mária szobra a csíksomlyói kegytemplomban áll, a ferences rend felügyelete alatt. A Napbaöltözött Asszony alakjában megjelenített Máriát napsugárkoszorú övezi, lába alatt a földgömb, a holdsarló, feje körül csillagkoszorú. Bal karjában az áldást osztó gyermek Jézus, jobbjában királynői jogar.
A juharfából készített alkotás 253 centiméter magas, maga Szűz Mária alakja 191 centiméter. A szobor nem tartozik a kolostor eredeti berendezéséhez, származása pontosan nem ismert.
Az 1510-es években készülhetett erdélyi műhely termékeként. Minden valószínűség szerint, egy (nagy)városi környezetben működő templom késő gótikus szárnyas oltárának főalakja volt.
A közelmúltban UV lámpás és endoszkópos vizsgálatot végeztek a szobron, mely során tanulmányozták az üreges belső részt, illetve a külső felületet. Kiderült, hogy a szobor nem egyetlen fából készült, hanem több összetoldott részből alkották meg.
Szováta – Medve-tó
A világ legnagyobb heliotermikus tava. Sókarszton jött létre 1875-ben. Alakja kiterített medvebőrre hasonlít, ezért Medve-tó a neve. Sótartalma a felszínen 100 g/l, mélyebben ennek a kétszerese, háromszorosa.
Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik. A nagy sűrűségű sós víz fölé a beömlő patakok néhány cm-es, kisebb sűrűségű édesvíz-réteget hoznak létre, és ez az üvegházhatás miatt meggátolja a sós víz felszínre kerülését és lehűlését. Vizét meddőség, valamint reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére használják.
A tóban rejlő lehetőségekre először Sófalvi Illyés Lajos földbirtokos figyelt fel, aki 1900-ban hivatalosan megalapította Felső-Szovátát. Ezért a Medve-tavat először Illyés-tónak nevezték. Az 1902-es fürdőkalauzban már „Illyés-féle Medve-tó”-ként fordul elő. 1910 után már csak Medve-tónak hívták.
Kialakulása után a legmelegebb rétegében 80°C-t is mértek, ám a fürdőzők miatt, valamint a beömlő édesvíz hatására a hőmérséklete egyre csökken.
A tavat, hogy visszarendeződjön a sós-édes egyensúly, naponta 2 órát pihentetni kell, ekkor nem tartózkodhatnak fürdőzők a vízben.
