Egy új vizsgálat szerint máshogy zajlott a modern ember kialakulása, mint azt eddig gondolták…
Sokáig élt az elképzelés, mely szerint a modern ember körülbelül 42 ezer évvel ezelőtt ért el először Európába.
Azonban most egy friss tanulmány azonban most tovább árnyalja a képet – számol be a Live Science.
Az eredmények ősi kőeszközök elemzésén alapul, úgy tűnik, hogy a modern emberek három hullámban vándoroltak be Európába 54-42 ezer éve.
Fajunk, a Homo sapiens több mint 300 ezer évvel ezelőtt alakult ki Afrikában, az anatómiailag modern ember pedig legalább 195 ezer éve létezik.
A modern emberek Afrikán kívüli első hullámaira utaló bizonyítékok 194 ezer évesek, és Izraelből származnak, de egyes kutatók 210 ezer éves görögországi leleteket is fajunkhoz kötnek.
Európában a modern ember legősibb bizonyított nyomai sokáig 42 ezer éves fogak voltak, amelyeket az Olaszországban és Bulgáriában tártak fel.
Ezek Európa első ismert vadászó-gyűjtögető kultúrájának tagjaitól, a protoaurignaciaktól származhatnak.
Egy 2022-es publikációban viszont a szerzők azt írták, hogy a franciaországi Grotte Mandrinben már 54 ezer éve jelen voltak a modern emberek
-írja a National Geographic.
Az új tanulmány alapján a két csoport között egy másik hullámban is felbukkant fajunk a kontinensen. Ludovic Slimak, Toulouse-i Egyetem régésze és a publikáció szerzője szerint a felfedezés átírja a földrészre való megérkezés történetét.
Slimak a közel-keleti Levante régiójából származó kőeszközöket elemzett, a térség kulcsfontosságú volt az Európába való megérkezésben.
A tárgyakat Grotte Mandrin és a protoaurignaci kultúra leleteivel vetette össze, és hasonlóságokat észlelt, főként előbbiek esetében.
A kutató vizsgálataival azt is megállapította, hogy az európai châtelperroni iparág eszközei rendkívül hasonlítanak Levante kora késő paleolitikumi, modern emberekhez kapcsolódó tárgyaira.
A châtelperroni leletek 45 ezer évesek, és eddig a neandervölgyiekhez kötötték őket.
Slimak most úgy gondolja, hogy ezek a tárgyak valójában a modern emberek egy második hullámának emlékei lehetnek.
Azt egyelőre a kutatók is kiemelték, hogy ez még mindig csak egy hipotézis, még több bizonyíték és kutatás szükséges a végső igazolásához.
