A kutatók szerint a kontinensünkön eddig 25 igazolt fertőzés történt.
Figyelmeztetnek: jelen van Magyarországon is, eddig 25 igazolt eset Európában
Az agyevő amőbára egy fiatal lány tragikus halálesete hívta fel a figyelmet. Török Júlia Katalin, az ELTE Biológiai Intézetének egyetemi adjunktusa szerint a tragédiát okozó amőbának Magyarországon is jelen kell lennie.
Az USA-ban nemrég egy 17 éves lány halt bele a fertőzésbe.
Az agyevő amőba rendszerint az orron keresztül jut fel az agyba ahol szó szerint megzabálja a szöveteket.
Mindössze napok alatt kómába esik a beteg, majd az esetek szinte mindeghyikében bele is hal.
A Naegleria fowleri agyevő amőba nem ismeretlen a tudósok számára, mert az elmúlt bő ötven évben 1106 tudományos közlemény foglalkozott vele. Az egysejtű legnagyobb európai pusztítása a hatvanas években történt, 1962 és 1965 között 16 ember vesztette életét Csehországban, miután ipari hűtővízzel szennyezett forrásban fürödtek.
A kutatók szerint a kontinensünkön eddig 25 igazolt Naegleria fowleri általi fertőzés történt.
Török Júlia Katalin, az ELTE Biológiai Intézetének egyetemi adjunktusa a Mandinernek azt mondta, hogy egyebek mellett Belgiumban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is történtek végzetes fertőzések.
Ráadásul ahogy egyre melegedik az éghajlat, és Magyarországon is aaz elmúlt 5-10 évben extrém meleg időszakok uralták az időjárást, így az álló vagy áramló vizeink jelentősen felmelegedtek, amikben megélhet az agyevő amőba.
Török júlia egyúttal elmondta.
Mivel a Naegleria fowleri az Antarktisztól eltekintve a világ minden táján előfordul, szinte biztos benne, hogy a kórokozó Magyarországon is jelen van.
Sőt, azt fejtegette, hogy bár eddig hivatalosan nem történt még ebből adódó haláleset, de az elmúlt években voltak olyan ismeretlen halálesetek, melyek mögött akár ez az agyevő amőba is állhatott.
A szakemberek figyelmeztetnek, hol él az agyevő amőba és mire kell figyelni itthon is.
Az agyevő amőba az orron keresztül jut be a szervezetbe, majd az agyba vándorol, ahol elpusztítja az agyszövetet, és pusztító fertőzést okoz.
A gondot az okozza, hogy az orvosok nem feltétlenül gondolnak erre a kórokozóra, amikor gennyes agyhártyagyulladással találkoznak. Igazából csak akkor gyanakodnak rá, ha a súlyos agyhártyagyulladásnál nem találnak baktériumokat.
Ez azonban már sokszor azt jelenti, hogy túl késő, bár a betegség amúgy is szinte mindig halállal végződik.
A Naegleria fowleri olyan helyeken fordulhat elő, ahol vannak édesvizek, valamint a klíma viszonylag meleg.
Mindemellett vízmelegítőkben, csövekben, víztartályokban, meleg vizű áramló, vagy állóvizekben.
Létezhet olyan helyeken is – például öntözőrendszerekben, valamint akár a légkondicionálókban is -, amelyeket az ember hoz létre.
A Naegleria rendszerint az orr nyálkahártyáján keresztül kerül be a szervezetbe, majd onnan viszonylag könnyen eljuthat az agyig, mivel az orr és az agy között viszonylag vékony a határ, mikrobiológiai értelemben könnyű az átjárás.
A fertőződéshez arra van szükség, hogy az orrba, homloküregbe, arcüregbe fertőzött, nem steril víz jusson. Olyan eseteket is leírtak, ahol a problémát az okozta, hogy az érintettek nem előzetesen felforralt csapvízzel irrigálták az orrukat.
A Naegleria fowleri amúgy egészséges emberek esetében is könnyen válik invazívvá.
