Orbán az oroszok bevonulásának készíti elő a terepet? Döbbenetes feltételezés látott napvilágot
Lehet, hogy visszajönnek az oroszok?!
2022 óta az orosz–ukrán háború radikálisan átrendezte Európa politikai térképét – és benne Magyarország helyét is.
Miközben a nyugat-európai országok egyre határozottabban zárkóznak össze az orosz befolyás ellen, a magyar kormányfő kitartóan és provokatívan hajtogatja saját politikáját.
Most azonban egyes elemzők olyan feltételezéssel álltak elő, ami még a legedzettebb közéleti szereplőket is meglepte: Orbán Viktor tudatosan készíti elő Magyarországot az orosz érdekek közép-európai visszatérésére – akár fizikai jelenlét formájában is.
Túl baráti kapcsolatok?
Az elmúlt években a Fidesz retorikája egyre közelebb került az orosz narratívához.
A háború kapcsán elhangzó „béke” jelszavak a Kreml propagandáját idézik, miközben a nyugati fegyverszállításokat ostorozó beszédek tökéletes összhangban vannak a Putyin-rezsim érdekeivel.
A magyar kormány de facto szabotálja a közös uniós külpolitikát, rendszeresen blokkolja az Ukrajna melletti határozatokat, és újabban még a NATO-n belül is különutas politikát folytat.
Orosz befolyás a gazdaságban, titkosszolgálatban, médiában
A Paks II projekt nemcsak energetikai, hanem geopolitikai kapocs Oroszországhoz. Az orosz Roszatom jelenléte stratégiai szinten kapcsolja be Magyarországot Moszkva energiahálózatába.
Emellett több forrás is arról számolt be, hogy orosz kémtevékenység kifejezetten aktív hazánkban, és a magyar titkosszolgálatok „érdekes módon” nem tűnnek túlzottan motiváltnak ezen hálózatok feltérképezésében.
A médiában is megfigyelhető egy furcsa „moszkovitizálódás”: bizonyos kormánypárti csatornák és portálok visszahangozzák az orosz dezinformációs sémákat, miközben az ellenzéki és független sajtót egyre erőteljesebben nyomják vissza a margóra.
Új szövetségi rendszer körvonalazódik?
Orbán Viktor külpolitikája egyre inkább elszakad a hagyományos nyugati szövetségi rendszerektől. Erdogan, Vučić, és természetesen Putyin – a magyar kormányfő látványosan keresi az autoriter vezetők társaságát, miközben Emmanuel Macronnal vagy Olaf Scholz-cal legfeljebb fagyos, formális találkozókat tart.
És vajon mit jelent mindez egy esetleges katonai jelenlét szempontjából?
A háborús helyzet elhúzódása, Ukrajna destabilizálása, a NATO belső megosztása és Magyarország különutassága olyan helyzetet teremthet, ahol egy orosz „békemisszió” vagy „védelmi erő” megjelenése már nem is tűnik annyira elképzelhetetlennek – főleg, ha Orbán egy belső zavargás, válság vagy mesterségesen generált krízishelyzet kapcsán meghívná őket.
Magyarország, az új Belarusz?
Ez a forgatókönyv persze most még sokak szemében abszurdnak tűnhet – de emlékezzünk: tíz évvel ezelőtt az is elképzelhetetlen volt, hogy egy EU-tagország nyíltan Moszkva-párti propagandát terjesszen, és szinte minden uniós döntést szabotáljon.
Ha Orbán úgy érzi, hogy a hatalmát belülről veszély fenyegeti – akár a 2026-os választások, akár társadalmi elégedetlenség miatt – nem zárható ki, hogy külső „garanciát” keres annak fenntartására.
És ki más adhatna ilyen garanciát, ha nem az a rezsim, amely a saját országában tankokkal tartja fenn a „rendet”?
Fontos hangsúlyozni: ez a cikk nem tényállításokat közöl, hanem egy lehetséges – ám aggasztó – szcenáriót vázol fel, amely több geopolitikai, gazdasági és politikai tendencia összefüggéseiből indul ki.
A cél nem a pánikkeltés, hanem a gondolkodásra ösztönzés: mi történik akkor, ha a szuverenitásra hivatkozó politika végül pont a nemzeti függetlenséget ássa alá?
A válasz ma még csak feltételezés – de holnap már lehet, hogy realitás.
