Misztikum

Anita egyenesen a halálból tért vissza: “minden fényárban úszott, fénylényeket láttam”

Ilyen lenne a mennyország? Elképesztő részletességgel számolt be a látottakról.

Anita Moorjani négy évig küzdött a nyirokrákkal, mígnem 2006-ban kómába került, és az orvosok is már készültek a biológiai halál beálltára.

A nő aztán nem bírta tovább, elérte a klinikai halál állapotát.

Hirdetés

Szerencsére később sikerült őt visszahozni, de megdöbbentő fordulatot vett a története.

A klinikai halál ténye ellenére ugyanis egészen éles emlékei maradtak abból az időszakból.

Kezdetben úgy érezte, mintha teste a kórházi szoba felett lebegne.

Arra is emlékszik, amikor az apja meglátogatta, bár nem látta őt, mégis érezte a jelenlétét, sőt, még az ágynál elmondott szavait is hallotta.

Ez utóbbit apja is megerősítette és ő sem tud semmilyen magyarázatot a jelenségre.

Apja biztatta, hogy meg tudja csinálni, vissza tud térni.

Anita viszont úgy érezte, hogy nem akart visszafordulni.

A Mennyországból ugyanis csak egy piciny részletet látott, és élt át, de az valami csodálatos, semmi földihez nem fogható volt állítása szerint.

Mindent nagyon gyönyörűnek látott.

Hirdetés

Szerinte hihetetlen volt, mert először minden fájdalom eltűnt, ahogy a kellemetlenségek és a félelem is.

Úgy érezte, beborítja egy feltétel nélküli szeretet, amiből nem akar szabadulni.

Házakat is látott, minden ház és utca fényárban úszott és mintha minden aranyból lett volna.

Az utcákon emberi alakok sétáltak, de nem látszott az arcuk, olyanok voltak, mint a fénylények, vagy az angyalok.

A nő 30 órával később felébredt a kómából, majd a szervei is kezdtek rendbe jönni, mára pedig a rákot is legyőzte.

Anita azóta is meg van győződve arról, hogy amit látott és átélt, mind valós volt.

A tudósok nem tudnak rá magyarázatot adni, hogyan lehettek emlékei a klinikai halál állapotából, mert ez a tudósok véleménye szerint lehetetlen.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partnerünket, ezzel is támogatva az oldal további működését

Köszönjük!