Apró, 20 millió éves emberi koponya állíthatja feje tetejére az evolúciót – mi lehet rá a magyarázat?
Az emberi agy fejlődésének hiányzó evolúciós láncszeme? Egy apró, ismeretlen emberi faj?
Zavarban a régésztudomány…
Választ adhat az emberré válásunkra?
Egy nagyon apró, de annál idősebb, körülbelül 20 millió éves koponya tartja lázban a világot. A koponya ugyanis meglehetősen közel van az emberi koponyához, ezzel pedig új információkat árulhat el az emberi agy evolúciójáról.
Avagy egy olyan kulsc állomása lehet az emebrré válásunknak, amire eddig még senki sem bukkant rá.
Más feltételezések pedig nem tartják kizártnak, hogy egy eddig ismeretlen, parányi embertípus maradványa lehet.
A leletet eredetileg Dél-Amerikában fedezték fel: a Science Advances nevű tudományos folyóirat is foglalkozott a maradvánnyal.
Az Chilében, az Andok hegyvonulatai közül került elő az apró, emberi tenyérben is bőven elférő koponya, mely első ránézésre is sokkal emberibb, mint egy előember, vagy majom koponyája.
Különleges embertípus koponyája?
A Chilecebus Carrascoensis nevű faj lehet a kulcsa annak, hogy megértsük, hogyan nőtt meg, fejlődött drámai gyorsasággal az emberi agytérfogat, az emberi agy.
Xijin Ni kutató szerint az emberszabásúaknak és az előembereknek már kifejlődés alatt álló egyre nagyobb koponyáik voltak. Ezidáig nem találtak olyan kifejezetten az emberi “vonalhoz” köthető koponyát, mely az agy még kis állapotát “mutatja”.
A mostani lelet tehát egy hiányzó láncszem: bizonyíthatja, hogy az emberi agytérfogat mikor és hogyan kezdett nőni, 20 millió év távlatából.
A koponyán elvégzett mérések és vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a parányi humanoid fajnak rendkívül rossz szaglása volt a mai emberhez képest, és sokkal kevésbé volt intelligens.
Ellenben a koponya belső lenyomata alapjáén meghatározott agyi modell azt mutatja, hogy feltehetően fejlett vizuális érzékelése volt.
Ez azt is bizonyítja, hogy a vizuális képességek és a szaglás, valamint egyéb érzékelési rendszerek fejlődése más-más szinten és irányban zajlott az emberiség fejlődése során.
Meglepően összetett aggyal rendelkeztek
A kutatások végső soron azt hozták ki, hogy bár a szaglásért felelős agyi területek visszamaradottak voltak, a koponya és az agytérfogat ellenére meglepően összetett agya volt a Chilecebus Carrascoensis-nek.
Ez pedig újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az ember mikor és hogyan is vált pontosan azzá a mai emberré, ami…?
Mindezeken kívül a látóidegek például arra utalnak, hogy a Chilecebus nappali életmódot folytatott, az agy barázdáltsága pedig, noha a mai főemlősöknél lényegesen egyszerűbb mintázatokat alkot, korát tekintve meglepően összetett.
