CímlapsztorikÉrdekes világMúltidéző

Atombomba robban egy 1700-as évekbeli festményen?

Időutazás bizonyítéka?

Egy jövőbeli háború a múltban?

Megdöbbentő fotó kering a közösségi médiában egy festményről, mely rengeteg különféle találgatásnak adott táptalajt, nem véletlenül!

Hirdetés

A zavarba ejtő, amikor a jellegzetes formájú füstfelhő egy több száz éves festményen vagy írásos beszámolóban tűnik fel, egy olyan korból, amikor a Manhattan-terv tudósainak talán még a dédnagyszülei sem születtek meg.

Márpedig ilyesmiből elég sok van, a Wikipédia gyűjtése szerint az 1700-as évek végére datálódnak a legrégebbiek.

De gombafelhőt írtak le a szemtanúk az 1917-es Halifax-robbanásnál is, amikor egy lőszerrel megrakott francia teherhajó ütközött össze egy norvég gőzhajóval Kanada partjainál, illetve a második világháborúból is sok ilyen beszámoló létezik, még bőven Hirosima előttről.

Két megoldás adja magát, és az időutazós verziót tegyük is rögtön félre, mert a másik, jóval egyszerűbb a nyerő: gombafelhőt nem kizárólag atomrobbanás tud létrehozni

-számolt be róla a Telex.

Természetesen a közösségi média nyomán rengeteg időutazós elmélet terjed el, ami igen nagy népszerűségnek örvend, nem véletlenül.

A múltból számos olyan dolgot szoktak említeni, összefüggésbe hozni az időutazók lehetséges létezésével, melyek a mai napig vita tárgyát képezik.

Például a több millió éves szekérkereket, mely lehet geológiai képződmény is, talán ez a valószínűbb, de akár egy emberiség előtti civilizáció maradványa is.

Vagy akár tényleges időutazókra utaló bizonyíték…

Hirdetés

Tehát ezek a gombafelhők jóval az atombomba megalkotása előtt időutazók kes bizonyítéka lenne?

A jelenségre van egy valamilyen logikusabb magyraázat is.

Ez pedig a Rayleigh–Taylor-instabilitás néven ismert fizikai hatás, és a feltétele az, hogy a földfelszín közelében jöjjön létre nagyon gyorsan nagyon sok, nagyon forró és alacsony nyomású gáz.

Ezt nagyon nagy erejű, nem nukleáris robbanások is elő tudják állítani, előfordul vulkánkitöréseknél is például, de az atomrobbanásnak mondhatni kötelező mellékterméke. Kivéve, ha föld alatt vagy nagy magasságban történik a robbanás.

Mellékszál, de ha a pusztítás maximálása a cél, a ledobott bombát pont így, aránylag alacsonyan, de még a földet érés előtt kell detonálni, hogy a talaj keveset nyeljen el az energiájából, és a lökéshullám is így tud hatékonyabban terjedni.

A hirosimai és nagaszaki bombák sem csapódtak be, nagyjából 500-600 méteres magasságban robbantak.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld partner oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.