Áttörés: TÉNYLEG máshogy telik az idő ahogy öregszünk, magyar tudósok sokkoló bizonyítékokat tártak fel
Az idő valóban máshogy telik, de ami még megdöbbentőbb: mi magunk is le tudjuk lassítani tudatosan és a gondolatainkkal az időt! Ezután már soha semmi sem lesz ugyanaz!
Áttörést ért el egy friss kutatás
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát – erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére
-számolt be róla a National Geograpghic.
Magyar kutatók fedeztek fel egy jelentős dolgot az idő múlásával kapcsolatban
Az ELTE közleménye szerint, melyet az MTI tett közzé, Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai
Kar habilitált egyetemi docensének és kutatótársainak vizsgálata eredetileg egy egyetemi projekt volt, amelyet még a 80-as években végeztek el.
Akkor találtak egy érdekes összefüggést, az eredményt azonban nem publikálták.
Nádasdy Zoltán és munkatársai a közelmúltban módszertani finomítások után megismételték a régi kísérletet.
Az eredmények nemcsak megerősítették a korábban talált összefüggést, de ki is egészítették azt új adatokkal. A kutatók eredményeikről januárban számoltak be a Springer-Nature Scientific Reports című folyóiratban.
Az idő máshogy telik idős és óvodás korban: kísérlettel bizonyították
A kutatás során egy eseménydús, illetve egy unalmasabb, ám egyforma hosszúságú videót mutattak óvodáskorú gyerekeknek. Ezt követően megkérdezték, hogy szerintük melyik volt a hosszabb.
A gyerekek több mint kétharmada azt válaszolta, hogy az eseménydús videó hosszabb volt.
Ugyanezt a kísérletet megismételték felnőttekkel és az ellenkező választ kapták: több mint háromnegyedük számára az unalmas filmrészlet tűnt hosszabbnak.
Tehát, mint írták, az időészlelés valamikor az óvodás- és a felnőttkor között „átbillen”.
Döbbenetes összefüggésekre jöttek rá az idő múlásával kapcsolatban
A gyerekek azonban 6-7 éves koruktól az iskolában megismerkednek az abszolút (órával mért) idő fogalmával. Innentől kezdve életüket áthatja az idő, amely abszolút, megállíthatatlan, állandóan múlik, függetlenül attól, hogy hol vagyunk, figyelünk-e rá, érzékeljük-e vagy sem.
A kutatók szerint ha már értjük az abszolút időt, de nem áll rendelkezésünkre óra, amellyel megmérhetnénk például két videó időtartamát, akkor egy másik, a mintavételezési heurisztikára támaszkodunk.
Lelassíthatjuk az időt magunk körül?
A közlemény szerint a kísérlet rámutatott, hogy lehetnek bármilyen belső órái is az agynak, az idegsejtek szabályos időközönként mint metronómok kisülhetnek.
Ha nincs ott a fejünkben egy homunculus, aki az ütéseket számlálja, akkor nem lesz időtartambecslés.
De akkor miért mondják azt az egyre idősebbek, hogy szinte repül az idő, és rohannak az évek?
A jelenségre van egy másik megközelítés.
Gyerekkorban – annak megfelelően, hogy az ember ilyenkor több újdonsággal találkozik – gyakoribb a fixáció is, ezzel párhuzamosan pedig az idő múlását is lassabbnak érzékeljük.
A korral az arány lassan megfordul, a kevesebb rögzített adattal párhuzamosan az idő múlása gyorsabbnak tűnik.
A tudósok szerint saját magunk számára úgy tudjuk újra lelassítani az időt, ha eseménydúsan kezdünk el teljesen új dolgokat megélni, programokat, elfoglaltságot beépíteni az életünkbe.
