Az emberiség kihalási adóssággal tartozik: belénk van kódolva a pusztulásunk?
Vajon tényleg kódolva van az emberiségben a pusztulása is?
A klímakatasztrófa miatt egyre többször foglalkoznak a tudósok is azzal a kérdéssel, hogy vajon az ember, pontosabban az emberi faj képes lesz-e túlélni ezeket a változásokat.
A Scientific American lapjain azonban egy egészen más megközelítés látott napvilágot.
A cikk szerzője Henry Gee, a Nature tudományos folyóirat szerkesztője, aki paleontológusként ismert tudós. Szerinte nem feltétlenül a klímaváltozás jelenti az emberiség végét – bár erősen közrejátszhat benne.
A paleontológus szerint kódolva van a vesztünk.
Az oka pedig egyszerűen az, hogy nem vagyunk elég sokfélék, ami pedig a természetben egy-egy faj túlélésének záloga.
A tudós kifejtette, hogy a Homo sapiens nagyjából 315 ezer éve van jelen a bolygón, és az itt töltött idő jelentős részében kifejezetten ritka lénynek számított.
Olyannyira, hogy sokszor sodródott a kihalás szélére is.
Ez azt jelenti, hogy a mai emberiség az őseink egy viszonylag kis csoportjából fejlődhetett ki.
Az, hogy kis csoportból fejlődtünk azt eredményezi, hogy a genetikai sokféleségtől nagyon messze vagyunk.
Egy vadon élő csimpánzcsapaton belül nagyobb a genetikai változatosság, mint az egész emberiségben – állítja a cikk szerzője.
Ez pedig komoly gondot eredményez, hiszen az emberiség jelenleg a bolygón uralkodó faj, az erőforrásainak jelentős részét használja, ám nemigen tud megújulni.
Ehhez jön még a néhány évtizede tartó férfi termékenységi hanyatlás, melyre nagy valószínűséggel a környezeti ártalmak miatt kerül sor.
A cikk szerint a legnagyobb veszély az úgynevezett kihalási adósság.
Ez a jelenség nem ismeretlen, és jellemzően egy adott terület uralkodó fajánál figyelhető meg: minden állatfaj előbb utóbb kihal és az élőhely elvesztésének késleltetett következményeként, de egy ideig még élnek egyedeik.
Vagyis ezek szerint a kipusztulásunk már előre kódolva van a létünkben, ahogyan a birodalmak “életútja” is állandó: megszületés, felemelkedés, tündöklés, hanyatlás és bukás.
A kérdés már csak az, hogy vajon milyen gyorsan megy végbe a folyamat.
A tudós szerint ez nem egy elnyújtott, hosszas történés lesz, hanem éppen a genetikai sokszínűség okán egy hirtelen és drasztikus összeomlás, melynek következtében az ember akár teljesen is eltűnhet a bolygó felszínéről, de vezető szerepét mindenképpen elveszíti.
