Az évszázad ciklonja fog odacsapni: az elmúlt évtizedek leghidegebb telére készüljünk
A sokévi átlagnál legalább 5–6 fokkal hidegebb időre számíthatunk a következő napokban.
Tovább csökken a felhőzet, napos idő lesz, de a felhőzettel együtt csökken a hőmérséklet is – jelezte előre az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Ráadásul nagy területen kísérik élénk, elsősorban az Észak-Alföldön erős lökések az északkeleti szelet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között alakul. Késő estére általában 5 és 11 fok közé hűl le a levegő. Mindez a hét közepén érkezett hullámzó frontrendszernek és a déli ágán kialakult mediterrán ciklonnak köszönhető, már ha van benne köszönet.
Délelőtt jobbára napos idő lesz, csak a déli határvidék környezetében maradhatnak erősebben felhős tájak, majd a nap második felében már nagyobb területen az Alföldön is növekedni kezd a felhőzet délkelet, kelet felől, de csak este a délkeleti határnál várható, hogy elered az eső.
Ami azért nagy szó, mert az elmúlt napokban inkább az a hely volt kivételes, ahol nem szakadt le az ég.
De nem sokáig örülhetünk a csapadékmentes időnek: vasárnap újra esőre kell készülnünk.
A hétfő is sokfelé esősnek ígérkezik, a Dunántúlon pedig erős, viharos szél támad.
Kedden már legfeljebb elszórt záporok alakulhatnak ki, többet fog sütni a nap, a szél viszont sokfelé lesz erős.
Szerdától a csapadék érkezése még bizonytalan, de továbbra is szükségünk lesz a fűtésre, mivel a hőmérséklet jövő péntekig még biztosan elmarad a sokéves átlagtól
– figyelmeztet az Időkép.
A 20 fokos maximumok nem térnek vissza, délutánonként 8–15 fok körül alakul a hőmérséklet.
Az évszázad hidege jön…?
Sok szakértő szerint brutális jégkorszaki hideggel közelít az idei tél.
A teljes poláris légörvény általában novemberre alakul ki az északi féltekén, a napsugárzás intenzitásának fokozatos csökkenése miatt. Az alacsonyan beeső napsugarak egyre kevésbé képesek felmelegíteni az Arktisz feletti ózonréteget, ami miatt novembertől a sztratoszféra sarkvidék feletti zónája is fokozatosan lehűl.
Viszont az alacsonyabb szélességi körökön az ózonréteg hőelnyelő hatása továbbra is melegen tartja a sztratoszférát, így egyre jelentősebb hőmérsékleti különbség keletkezik a sarkvidéki zóna valamint a mérsékelt-szubtrópusi öv légtömegei között. Ennek hatására a hideg és az enyhe terület határán egy markáns, és önmagába záródó légáramlás, a poláris légörvény jön létre.
A téli időszakban, a sarkvidéki éjszaka beköszöntésével a troposzféra alsó rétegeiben is egyre alacsonyabbá válik a hőmérséklet, a sztratoszférában kialakuló poláris örvény mintegy lenyúlik a troposzférába.
December 30-ra az előre jelzett SSW elérheti a csúcspontját, ami miatt január első napjaiban elkezdődhet a poláris jégörvény összepréselődése, majd felbomlása. A modellszámítások szerint január elejére jelentősen meggyengülnek a zonális nyugati szelek, ami szintén a bekövetkező SSW esemény rendkívüli intenzitására utal.
Ha a poláris légörvény széttöredezik januárban, akkor a rendkívül hideg sarkvidéki légtömegek igen nagy valószínűséggel eláraszthatják Észak-Amerika és Európa legnagyobb részét, ez pedig kemény télies időjáráshoz vezet.
Egyelőre még nem lehet természetesen biztosra venni a januári jégkorszaki hideget, de a modellszámítások alapján erre most sokkal nagyobb az esély, mint az elmúlt telek idején.
