CímlapsztorikMúltidézőTech-Kütyük

Az oroszok gépágyúval szereltek fel egy űrállomást, hogy rálőjenek a Földre

Az első valódi űrfegyver, ami korszakváltást jelent. A források szerint a lövedékek elégtek a Föld légkörében.

Bár a Szovjetunió a Holdra szállásért folytatott versenyt elveszítette az Egyesült Államokkal szemben, a következő években nekik is sikerült felmutatniuk egy nagyobb sikert azzal, hogy 1971-ben a nagy riválist megelőzve állítottak Föld körüli pályára egy űrállomást.

A hidegháborús logikára jellemző, hogy a Szaljut-1 elkészítését nagyrészt éppen az indokolta, hogy megelőzzék vele az amerikaiak Skylabját, a program célja viszont jócskán túlmutatott az efféle versengésen:

Hirdetés

A szovjetek Almaz néven olyan, kamerákkal és radarral is felszerelt katonai űrállomást fejlesztettek, ami jelentősen kiterjesztette a megfigyelési képességeiket, ez viszont az 1970-es évek elejére még nem volt bevethető állapotban.

Az Almaz végül az 1974-ben pályára állított Szaljut-3-ban öltött testet, amely a második olyan szovjet űrállomás volt, amelyet a kozmonautáik is birtokba vettek.

Kézenfekvő volt, hogy a katonai űrállomásukat valamilyen védelmi rendszerrel is el kell látniuk.

A válastás végül a Rikhter R-23 repülőgép-ágyúra esett.

Az eredetileg 23 milliméteres kaliberű fegyver alapján a moszkvai KB Tocsmas fegyvergyártó vállalat fejlesztette ki azt a 14,5 milliméteres kaliberű gépágyút, ami különböző források szerint percenként 900, vagy akár 5000 lövés leadására is alkalmas volt és a földi teszteken sikeresen átlőttek vele egy marmonkannát nagyjából másfél kilométeres távolságból.

Az űrfegyver a szovjet tudósoknak is teljesen új területet jelentett, akik nem akartak kockáztatni, így a fegyver tesztjére a Szaljut-3 héthónapos életciklusának a végén került sor, mindössze néhány órával azelőtt, hogy az űrállomás letért volna a pályájáról.

Erre végül 1975. január 24-én került sor, amikor a földi irányítás a visszarúgás ellensúlyozására bekapcsolta az űreszköz hajtóműveit, majd három sorozatban összesen húsz lövést adtak le a Rikhter R-23M-mel.

A források szerint a lövedékek elégtek a Föld légkörében.

Az űrben való fegyverkezési versenyről az utóbbi időben megint egyre többet lehet hallani, hiszen a hírek szerint az elmúlt években Oroszország, az Egyesült Államok de még Kína is tett erőfeszítéseket olyan technológiák fejlesztésére, amelyek alkalmasak a műholdak megsemmisítésére.

Hirdetés

Múlt novemberben a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak az űrhajókban kellett menedéket keresniük, miután Oroszország egy teszt során felrobbantotta az egyik kémműholdját, aminek a darabjai veszélyeztették az ISS-t.

Valószínűleg ez is szerepet játszhatott abban, hogy az Egyesült Államok kormánya idén áprilisban bejelentette, hogy leállítanak minden, műholdelhárító fegyverrel kapcsolatos tesztet, és felszólították a többi országot is, hogy hasonlóan járjanak el.

Az oroszok azonban aligha fognak leállni, és egyre valószínűbb, hogy hamarosan megkezdődhet az űrháború, csillagháborús korszaka az emberiségnek, amikor az égből pusztítanak majd el nagyobb városokat is akár.

Mondd el a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kérjük kedveld közösségi oldalunkat, ezzel is támogatva az oldal további működését

Ezzel egyúttal támogatod munkánkat.