2021 július 1-jétől élő változás, rengetegen nem tudnak még róla, több milió embert érinthet.
Az öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjtörvény szerint az 1988. január 1-től az ellátás megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket kell figyelembe venni. (2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék foglalja magában a nyugdíjjárulékot.)
Az adó.hu portálon megjelent összesítés alapján nyugellátás összegénél figyelembe veendő keresetek szabályai közül néhány 2021. július 1-jétől a következőképpen módosul:
A nyugdíjtörvény 22.paragrafus (1) bekezdés új e) pontja szerint 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálói díj 81 százalékát, az ezt követő időre annak teljes összegét kell a nyugdíj összegénél figyelembe venni.
A módosítás indoka az, hogy 2020. június 30-át követően a felszolgálói díj után az általános szabályok szerint fizetendő a járulék. (Ez a változás a vendéglátóiparban dolgozók számára lehet releváns.)
A nyugdíjtörvény 22.paragrafus (1) bekezdés új h) pontja szerint a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér harminc százalékát kell keresetként figyelembe venni a nyugdíj összegénél. A módosítás rögzíti a nyugdíj összegénél figyelembe veendő kereseteknél azt az esetet, amikor a járulékfizetési alsó határ szerint történik a járulék fizetés.
Járulékfizetési alsó határ: a a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény – 27.paragrafus (2) bekezdése szerint a munkaviszonyban és azzal a biztosítási kötelezettség szempontjából egy tekintet alá eső jogviszonyban a járulékalap havonta legalább a minimálbér harminc százaléka.
Jogtechnikai módosítás történt a nyugdíjtörvény 22.paragrafus (2) bekezdés új c) pontjánál, ahová az (1) bekezdés h) pontjából áthelyezésre került a szociális törvény szerinti munka -rehabilitációs díj és fejlesztési foglalkoztatási díj a már itt szereplő, nyugdíjjárulék köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások (gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj) mellé.
A nyugdíjtörvény 22. paragrafus (1) bekezdés h) pontjába pedig új szabályként a járulékfizetési alsó határ alkalmazásával kapcsolatos fenti szabály került.
A nyugdíjszámítás folyamata a következő
- Nettósítás
Az előzőek szerint összegyűjtött, nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmek úgynevezett nettósítást követően kerülnek figyelembe vételre.
A nettósítás jelenleg két lépcsőben történik. Először a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel történik a csökkentés. Figyelembe veendő járulékok a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, a munkavállalói járulék, és a vállalkozói járulék, 2010. január 1-től az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék – azaz teljeskörűen az egyéni járulékok.
A járulékokkal történő csökkentést követően az így fennmaradó összeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó adott időszakra vonatkozó szabályai szerint képzett összegével.
- Valorizálás
A nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek ma már több, mint három évtizedben kerültek megszerzésre, amikor igen nagy változáson mentek keresztül a munkabért meghatározó tényezők. Nem lehet azonosan „egy az egyben” beszámítani a nyugellátásba egy 1988-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel.
A szükséges kiegyenlítést, szintrehozást az úgynevezett valorizációval lehet elérni.
A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
A szintrehozás a valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente kerülnek meghatározásra. A szorzószámok közzététele március hónapban történik, a 2021. márciusában megjelenő szorzók kormányrendeletben kerültek kihirdetésre.
A 2021. január 1-től benyújtott nyugdíjkérelmek esetén a valorizációs szorzók meghatározásáig nyugdíjelőleg került folyósításra, az ellátás végleges összege a valorizációs szorzók kihirdetését megvalósító jogszabály hatálybalépését követően került kiszámításra.
- Degresszió
Nyugdíjrendszerünkben az ellátás összegének meghatározásához nem minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelem vehető figyelembe.
Egy bizonyos összeghatár feletti (ez a degressziós sávhatár) jövedelmek már csak sávosan meghatározott része számítható be a nyugellátásba.
Ha a nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 ezer forintnál több, a 372 ezer – 421 ezer forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, a 421 ezer forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.
- Szolgálati idő szerinti mérték
Az öregségi nyugdíj összegének az alapjául szolgáló havi átlagkereset melletti másik meghatározó része a szolgálati idő hossza.
A nyugdíjtörvény 2. számú melléklete tartalmazza azt a táblázatot, amely a szolgálati idő hossza szerint adja meg a havi átlagkereset nyugdíjhoz figyelembe vehető százalékát.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő esetén a havi átlagkereset 53 százaléka lesz az ellátás összege. 25-36 év szolgálati idő esetén évenként 1-1 százalékkal, 37-40 év szolgálati idő esetén évenként 1,5 százalékkal, 40 év feletti szolgálati idő esetén évenként 2-2 százalékkal növekszik a havi átlagkeresetből figyelembe vehető rész.
Forrás: napi.hu
